Nagyot változott 30 év alatt a magyar katolikus egyház, nem előnyére
Kritikai észrevételekben bővelkedett a Megújul márciusi felmérésének értékelő rendezvénye. A jövő egyházának témája kevésbé került előtérbe, inkább a múlt és a jelen vallási sajátosságait elemezték a szakértők.
A pápaválasztás napjaiban bátor döntés volt keresztény tematikájú eseményt szervezni, ám a konklávé viszonylag rövid időtartama talán még növelte is az érdeklődést. Igen sokan el is jöttek a Háló Közösségi és Kulturális Központban tartott beszélgetésre, ahol Bögre Zsuzsanna szociológus, Kamarás István vallásszociológus és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője értékelte a Megújul felmérésének honlapunkon is közölt eredményeit.
Érthetően az új pápa személye és Ferenc pápa öröksége határozta meg a program kezdetét, majd a szakértők a tudatosan nem reprezentatívnak szánt, hanem bárki által szabadon kitölthető, e tekintetben is szinodális, meghallgató koncepcióra épülő kérdőívezés módszertanát vették górcső alá. Mindhárman egyetértően úgy látták, jelentős hátrányt okozott a végeredmény értékelhetősége szempontjából a reprezentativitás hiánya.
Az elhunyt és az új pápa méltatása, valamint a felmérés módjának kritikai értékelése után viszonylag kevés idő maradt az eredmények alapos elemzésére, pedig ekkor világosan kiderült, hogy azok a bizonyos eredmények nagyon is közel vannak a valósághoz. A magyar katolikus egyház társadalomformáló, értékközvetítő erejére vonatkozó kérdést illetően (ahol a válaszadók 80 százaléka elégedetlenséget, 8 százaléka pedig megelégedettséget fejezett ki) Bögre Zsuzsanna például arra utalt, hogy
a rendszerváltás utáni években sokkal pozitívabb visszajelzést adtak volna a felmérés résztvevői, mint idén márciusban.
Ekkor épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1996-ban kiadott „Igazságosabb és testvériesebb világot!” című körlevele volt a fókuszban, vagyis úgy tűnik, 30 év alatt valami elromlott. Az a valami a vendégek szerint egyértelműen összefüggésbe hozható a Nemzeti Együttműködés Rendszerével, a politikai kereszténységgel, s az ebből fakadó „terhekkel”.
Prőhle Gergely határozottan amellett érvelt, hogy könnyű kritizálni az egyházi vezetők és a politika szoros kapcsolatát, ám ha a hívek fenntartható működést szeretnének nagyobb függetlenséggel együtt, akkor többet kellene dobni a perselybe, törekedni kellene az önfenntartásra. Nem csupán e vonatkozásban, de
hangsúlyosan előkerült az eseményen a társfelelősség fogalma, vagyis a híveknek nem másokra kellene várniuk, hanem aktívan részt kellene venniük saját egyházuk építésében.

Minden hívő osztozik a társfelelősségben
A magyar katolikus egyház közösségeket formáló, megtartó erejét illető 65 százalékos elégedetlenség – 12 százalékos elégedettséggel szemben – sem lepte meg a szakértőket. Olyannyira, hogy Kamarás István kijelentette: „a magyarországi katolikus, református és evangélikus hívek jelentős része igazából nem közösségben hívő”.
Nem ő volt az egyetlen ezen a délutánon, aki ezzel együtt szembe dicsérte az evangélikusokat képviselő Prőhle Gergelyt, rámutatván, hogy náluk valami érzékelhetően jobban működik, mint a hazai katolikusoknál. A katolikus világi hívek egyházi ügyekbe való beleszólási lehetősége, pontosabban annak hiánya és igénye például ugyancsak világos üzenetnek tűnt az elemzők számára, s itt került szóba, hogy az evangélikus közösségek másként vannak bekötve, ők ilyen vonatkozásában már eddig is szinodálisan működtek.
Számos tanulsága lett ennek az összejövetelnek. A Megújul részéről nyilván érdemes átgondolni, hogy vagy a szakmailag kívánatos reprezentativitás elvei mentén érdemes a jövőben hasonló felmérést készíteni, vagy egyértelműen, tudományosan is elfogadhatóan kellene érvelni a nem reprezentatív, online kitöltési módszer validitása mellett – még ha ezt az eredmények a maguk módján meg is tették. A kritikusok számára intő jel lehet, hogy
míg kétségkívül nagyot nyomhat a latban egy hivatalos közvélemény-kutatás, azért valamiért csak készülnek bezárni egy újabb hazai szemináriumot, és az igen reprezentatívnak tekinthető, egyházi szempontból drámai, lesújtó legutóbbi népszámlálási adatok sem arról árulkodnak, hogy nagy eltérés lenne a Megújul felmérésének összképe és a valóság között.
Aki pedig azt feltételezi, hogy a kérdőív csupán az egyházukkal elégedetlen személyek véleményét összegzi és hangosítja fel, annak megnyugtatóan hathat, hogy a Megújul talált legalább 471 embert, aki szerint teljesen szabadon, minden politikai befolyástól mentesen működik ma a magyar katolikus egyház.

Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke a szinodális megújulásba való aktív bekapcsolódásra buzdított
Az alábbi videós összefoglalóban mindhárom szakértőtől idézünk egy elgondolkodtató, továbbgondolásra érdemes megszólalást.