Tag Archive for: Ferenc Pápa

Hisztizhet-e egy pap?

A Meghallgatlak podcast idei évadában a szinodalitás kapcsolatrendszerének feltárására, mélyebb megértésére vállalkozunk. A negyedik adásban a szupervízió tereit járja be Versegi Beáta szerzetes nővérrel és Laczkó Mihály atyával Gulyás Péter műsorvezető.

    A beszélgetés néhány kérdése:

    • Milyen, amikor egy közösség csak a sötét foltjainkat veszi észre?
    • Hisztizhet-e egy pap? 
    • Hogyan hall és hogyan hallgat egy szupervizor?
    • Összemosódik-e egy egyházi személynél a munka és a magánélet?
    • Milyen szupervíziós technikákat használt Jézus a beszélgetéseiben?

    • Plébánosként, szerzetesként hol jön jól a szupervizori eszköztár? 
    • Hogyan ne infantilizáljuk, kiskorosítsuk a híveket?
    • Mit tehetünk a kapcsolataink minőségének gondozásáért? 
    • Lehet-e más egy pap, mint végvári hős?

    • Mit tegyünk, ha javítani akarjuk a hétköznapi beszélgetéseinket? 
    • Hogyan tudunk sebezhetők lenni és annak mutatkozni?
    • Ki tudjuk-e zárni a Szentlelket a beszélgetéseinkből?
    • Hova tehetjük le a terheinket?

    Ebben a szakmai, személyes és Szentlélekkel teli beszélgetésben egy szerzetesnővér és egy egyházmegyés pap tapasztalatai, meglátásai kerülnek elő gazdagító és felszabadító módon.

    Hála érted, Ferenc pápa!

    Ha szeretnél valamit megköszönni az elhunyt egyházfőnek, most könnyedén megteheted.

    A szinodális megújulás világméretű folyamatának elindítása, minden hívő (!) bevonása a jövő egyházáról szóló párbeszédbe talán az egyik legemblematikusabb ajándéka Ferenc pápa szolgálatának. Hálásak vagyunk bátor, lendületes kezdeményezéséért, amely nélkül ki tudja, hogyan nézne ki, hol tartana most a katolikus világegyház, benne hazánk hívő közössége. De sokan felnéztek rá más keresztény gyülekezetek tagjai közül is, sőt,

    a nem vallásos emberek tömegei ugyancsak közvetlenül tudtak kapcsolódni a „közelség pápájához”.

    A Szemlélek magazin eddig két alkalommal hirdette meg a #pontifex kampányt: Ferenc pápa magyarországi látogatása előtt üdvözlésként, majd távozását követően a köszönet kifejezése szándékával. Most, hogy a fehér reverendás egyházi vezető földi élete véget ért, hálakampánnyal folytatódik a kezdeményezés.

    Ide kattintva bárki megfogalmazhatja, mit jelentett számára Ferenc pápa, mit köszönhet neki.

    Írjunk bátran bele ebbe a hálanaplóba, fejezzük ki minél többen köszönetünket azért az emberért, aki miközben közel hozta Istent sokunkhoz, mi is közel érezhettünk magunkat őhozzá.

    Először neveztek ki nőt püspöki helynökké Ausztriában

    Történelmi jelentőségű döntés született az ausztriai Gurk–Klagenfurt Egyházmegyében: először neveztek ki nőt olyan tisztségre, amely feladatköreit tekintve hasonlít a püspöki helynökéhez, ám valójában nem azonos vele.

    Nemrég számoltunk be arról, hogy január elején egy vatikáni „minisztérium”, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére került Simona Brambilla szerzetesnővér, ezzel is jelezve Ferenc pápa elkötelezettségét a női vezetők iránt. A gurki egyházmegye mostani kinevezéséről az osztrák egyházi vezetés döntött. Az új helynök a karintiai püspök, Josef Marketz  munkáját segíti:

    szinodalitási és egyházfejlesztési feladatokért felel az egyházmegyében.

    Barbara Velik-Frank 1968-ban született Bécsben, házas, két felnőtt lány édesanyja. Katolikus szakképzésből és hitoktatásból diplomázott, majd nemzetközi fejlesztési együttműködésben és hittanárként dolgozott. A Gurk–Klagenfurt Egyházmegyében számos egyházi pozícióban dolgozott már. Vezette a Szinodalitási és Egyházfejlesztési Hivatalt, lelki téren szolgálta a Katolikus Nőmozgalmat, valamint képzési vezetőként segítette a plébániai pasztorális munkatársak felkészítését. Ezenfelül

    szervezetfejlesztéssel foglalkozott, és helyettes ügyvezetőként koordinálta az Egyházi Hivatalok és Szolgálatok Intézetének működését.

    Kinevezése  vitákat szült, ugyanis az egyházjog szerint püspöki helynök (németül: Bischofsvikar) csak felszentelt pap lehet. Barbara Velik-Frank kinevezése azonban más típusú szolgálatként valósul meg, új (Bischöfliche Vikarin) megnevezéssel, amely egyértelműen megkülönbözteti azt a kanonikus „Bischofsvikar” tisztségtől. Míg a hagyományos püspöki helynök közvetlenül a püspököt helyettesíti, és kizárólag felszentelt pap töltheti be, addig a „Bischöfliche Vikarin” egy új cím, amelyet Marketz püspök saját hatáskörében, Ferenc pápa szinódusi törekvéseire hivatkozva hozott létre.

    A kinevezés tehát nem tekinthető a hagyományos kánonjogi értelemben vett püspöki helynöki kinevezésnek, hanem egy új egyházi vezetői pozíció, amely a laikusok, különösen a nők növekvő egyházi szerepvállalásának konkrét megvalósulása.

    Nőt neveztek ki egy vatikáni „minisztérium” élére

    Egyháztörténelmet írt Ferenc pápa – a mostani lépés a szervezeti megújulás első fontos lépése lehet. Az olasz apáca helyettese egy spanyol bíboros lesz.

    Január 4-én új vezetőt nevezett ki Ferenc pápa a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére, az erről szóló hivatalos értesítés január 6-án jelent meg a Vatikán hivatalos értesítőjében. Az új prefektus Simona Brambilla szerzetesnővér lett, általa pedig a katolikus egyház történelmében először került nő ilyen magas pozícióba. A dikasztériumok a Római Kúria csúcshivatalai, nagyjából a demokratikus országok minisztériumainak felelnek meg az ilyen szervezetek.

    Brambilla nővér Monzában született 1965-ben. 21 éves korában ápolónői végzettséget szerzett, majd néhány évvel később belépett egy missziós rendbe (Consolata Missionaries, M.C.), pszichológiát tanult Rómában. Misszionáriusként Mozambikban szolgált, 2002-2006 között pedig már előadó volt a Pápai Gergely Egyetemen. 2011-ben megválasztották rendje legfőbb elöljárójának, ebben a tisztségében hat évre rá megerősítették, így 12 évig irányította a misszionárius közösséget. 2023 óta a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma titkára volt, most a teljes szervezet vezetésére kapott kinevezést.

    Ez a döntés összhangban van a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének záródokumentumában foglaltakkal, különösen a 60. pont iránymutatásával. A tanítóhivatal részévé vált dokumentum szerint

    „nincsenek olyan okok, amelyek megakadályoznák a nőket abban, hogy vezető szerepeket töltsenek be az Egyházban”.

    A dikasztérium új prefektusának helyettese a spanyol származású Ángel Fernández Artime szalézi szerzetes lett, akit úgy kreált bíborossá 2023-ban Ferenc pápa – és vált ezáltal pápaválasztóvá –, hogy akkor még nem volt püspökké szentelve (ami rendkívül ritka a katolikus egyházban). Ő 10 évig, 2014-2024 között volt saját szerzetesrendje legfőbb elöljárója, nagyrektora.

    Simona nővér is részt vett a legutóbbi püspöki szinóduson, ennek kapcsán így fogalmazott: „Mélyen hiszek a szinodális folyamatban. A Szentlélek tapasztalatával gazdagodtunk és gazdagodunk, amely arra hívja az Egyházat, hogy együtt haladjunk, egymást meghallgatva, együtt fejlődve. Ebből a tapasztalatból már nincs visszaút.”

    (Nyitókép forrása: vitaconsacrata.va)

    Indul a zarándoklat a remény felé – december 24-től új fejezet nyílik az egyház életében

    Karácsonykor kezdődik a 27. rendes szentév, amelynek mottója: „A remény zarándokai”. Az év középpontjában a bűnbocsánat, a kiengesztelődés, a megtérés és a testvéri szeretet áll.

    A szentév spirituális és társadalmi jelentősége rendkívüli, hiszen Krisztus életének és kegyelmének hordozójaként segíti a hit elmélyítését és a közösségi megújulást.

    Mózestől napjainkig

    A szentév, vagy más néven a jubileumi év az Ószövetségig vezethető vissza. Mózes törvénye szerint minden ötvenedik év „nagy örömünnep” volt, melynek során a földeket visszaadták eredeti tulajdonosaiknak, a rabszolgákat felszabadították, az adósságokat elengedték (vö. 3Móz 25,10–14). Az Újszövetségben is olvasható utalás a szentévre, amikor Jézus beteljesítette az Úr kegyelmének évét. Később, a Római Katolikus Egyház történetében elsőként VIII. Bonifác pápa hirdette meg a szentévet 1300-ban, amelynek célja az egyetemes megbocsátás és a keresztény közösség lelki megújítása volt. Az esemény hatalmas zarándoktömeget vonzott Rómába (érdekesség, hogy köztük volt Dante Alighieri és Giottó is). Ezt követően huszonöt évente hirdették meg a szentévet. Ezek közül kiemelkedik az ezredforduló, amikor Szent II. János Pál pápa a 2000-es szentévére készülve megfogalmazta, hogy ez az időszak a bűnbocsánat, a kiengesztelődés, a megtérés és legfőképp a szolidaritás éve, amely az életszentségre hívja az embereket.

    A 2025-ös szentév fő célja a Krisztusba vetett hit elmélyítése, amely arra ösztönöz minket, hogy őszintén és következetesen valljuk meg a Krisztusba vetett hitünket.

    Emellett kiemelt hangsúlyt kap a szolidaritás és a testvéri szeretet, amelynek jegyében mindannyiunkat arra buzdítanak, hogy támogassuk a szegényeket, a rászorulókat és a társadalom peremére szorult társainkat. Végül ugyancsak fontos szerepet kap a bűnbánat és a kiengesztelődés, amelyek segítik a megújulást.

    A püspöki szinódus szerepe a szentév alatt

    A holnap kezdődő szentév a hit, a remény és a szeretet megújításának ideje, ezért is választotta Ferenc pápa „A remény zarándokai” mottót. Ez kifejezi, hogy aki rálép a kiengesztelődés és az életszentség útjára, az egy reményteli jövő felé halad, akár a zarándok, aki szent meggyőződéssel tesz meg minden egyes lépést a célig. A remény zarándokaiként most mi is  megújulhatunk, hogy velünk egyházunk is megújuljon. Mert ez nem csupán egyéni út ez az egész egyház közös útja, amelyet a 2024 októberében lezárult Püspöki Szinódus XVI. rendes közgyűlésének záródokumentuma is támogat. A szinódus célja, hogy az egyház új lendületet kapjon a közösségi élet, a párbeszéd és az együttműködés terén.

    Ez a szellemiség pedig tökéletes összhangban van a szentév üzenetével, amely az egység és az irgalmasság megélésére ösztönöz.

    A szentév arra hív minket, hogy megújult szívvel és lélekkel tegyünk tanúságot az evangéliumról. Ferenc pápa fontosnak tartja, hogy a szinódus által elindított lelki és közösségi megújulás a szentév során láthatóvá váljon az egyházban és a világban egyaránt. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a helyi egyházak csatlakozzanak az egész éves eseményhez.

    A jövő év megújulásra hív mindenkit (Fotó: Getty Images)

    Milyen programok várnak ránk?

    Talán nem meglepő, hogy a 2025-ös év egyházi programjai társadalmi szempontból is kiemelkedőek lesznek. A szentév hamarosan Rómába vezető zarándoklatokkal indul, az egyházmegyék pedig helyi zarándoklatokat szerveznek, melyekről a honlapjaikon adnak tájékoztatást.

    A zarándoklatok mellett külön figyelmet kapnak az ezzel párhuzamosan induló szociális projektek is: a szolidaritás szellemében  a rászorulókat, a szegényeket és a hajléktalanokat cselekvő módon támogatja az egyház. Mindezek mellett számos kulturális programot tartanak világszerte, amelyek célja, hogy megmutassák a keresztény kultúra sokszínűségét. Lesznek koncertek, kiállítások, konferenciák és szemináriumok is. A Megújul.hu, valamint a Szemlélek csapata is több programmal készül, a részletekről hamarosan információval szolgálunk.

    Végül nem maradhat ki a digitális evangelizáció sem, amelynek keretében online események és közösségimédia-kampányok szólítják meg a fiatalokat annak reményében, hogy közelebb kerüljenek az életszentséghez. A 2025-ös szentév tehét tele lesz olyan értékes programokkal, melyeknek magunk is részesei lehetünk, hogy testben és lélekben is a megújulás útjára lephessünk.

     

     

    Itt olvasható először magyarul a szinodális szinódus záródokumentuma

    Örömmel jelentjük be, hogy magyar nyelven is elérhető a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének záródokumentuma, amely először a Megújul.hu-n olvasható.

    A dokumentum magyar nyelvű változata fontos mérföldkő a hazai közösségek számára, hiszen lehetőséget ad, hogy együtt gondolkodjanak a megfogalmazott iránymutatáson. Az eredeti dokumentumot október 28-án tette közzé a Vatikán, mostantól viszont a magyar nyelvű verzió is elérhető. A záródokumentum különlegessége, hogy Szentatya nevét viseli ilyenre korábban nem volt példa az egyház történetében. Ferenc pápa a nevét adta ahhoz az íráshoz, amely összegzi a megújuló egyház útját, ezzel konkrét iránymutatást ad mind a klérusnak, mind a laikusoknak.

    Aktuális kérdések, aktuális válaszok

    A záródokumentum olyan fontos kérdéseket tárgyal, mint a befogadás és a megértés, a migráció és az empátia, valamint a nők szerepe a jövő egyházában. Olvassuk együtt a szinodális szinódus záródokumentumát, fogjuk a kezünkbe, akár egy kézikönyvet, és cselekedjünk úgy, ahogy Ferenc pápa is buzdít minket: ne legyünk ülő egyház, keljünk útra mindannyian!

    A dokumentum az alábbi képre kattintva szabadon letölthető.

    „Ami erősebbé teheti az egyházat” – Ferenc pápa lezárta a szinódust

    A XVI. Püspöki Szinódus zárómiséjén Ferenc pápa arra buzdít minket, hogy legyünk olyanok, mint a mai evangéliumban szereplő Bartimeus, és bízzuk rá „vakságunkat” az Úrra, hogy missziós egyház lehessünk.

    A Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének záróeseményeként Ferenc pápa vasárnap, október 27-én szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában, amelyben hálát adott az Úrnak a közösen megtett útért. A Szentatya köszöntőjében bejelentette, hogy az elmúlt három évet, vagyis a szinodalitás szinódusát ezennel lezárja.

    Mohos Gábor segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa a magyarországi római katolikus közösség képviseletében vett részt a 16. püspöki szinódus második ülésszakán. (Fotó: Gégény István)

    Fel kell ismernünk saját vakságunkat

    Ferenc pápa homíliájában a mai evangéliumhoz (vö. Mk 10,46-52) kapcsolódva felidézte a vak Bartimeus történetét, aki azért fohászkodott az Úrhoz, hogy visszanyerje látását, és miután az Úr meghallgatta és teljesítette kérését, a férfi Jézus követője lett. „Bartimeus a mi belső vakságunkat jelképezi, amely visszatart minket attól, hogy jó reménnyel szemléljük az életet.

    Ez a vakság az egyházat is érinti, amely miatt néha képtelen észrevenni az Úr jelenlétét,

    és felkészületlen szembenézni a valósággal” – mondta a Szentatya, majd hozzátette, hogy emiatt az egyház nem tud megfelelően válaszolni az emberek kérdéseire. Márpedig az egyház nem maradhat tétlen a mai nők és férfiak által felvetett kérdésekkel szemben. „Igenis szembe kell nézni korunk kihívásaival. Nem ülhetünk tétlenül, mielőbb választ kell adnunk a világ problémáira.”

    Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája a magyarországi görög katolikus közösség képviseletében vett részt a 16. püspöki szinódus második ülésszakán. (Fotó: Gégény István)

    Ébresszük fel a hitünket!

    Ferenc pápa a szinódus zárószentmiséjén emlékeztetett arra is, hogy ez a rendkívüli találkozó lehetőséget ad mindannyiunk számára, hogy felébresszük hitünket. „Az evangélium örömhíre felébreszt, de ehhez előbb meg kell hallanunk az evangéliumot. Legyünk olyanok, mint Bartimeus, és

    lássuk meg az Urat, aki felkarolja a világ összes emberét, köztük a szenvedőket, a szegényeket vagy a marginalizálódott csoportok tagjait”

    – hangsúlyozta a Szentatya, aki egy érdekes példával szemléltette, hogy mire lenne szüksége a mai egyháznak. „Nem egy tétlen és lemondó egyházra van szükségünk, hanem egy olyan egyházra, amely meghallja a világ kiáltását, és koszos lesz a szolgálatban.”

    Ferenc pápa szentmiséjével zárult a szinodális szinódus a Vatikánban. (Fotó: Gégény István)

    A szinodális egyház erős egyház

    „Ahogyan Bartimeus hittel és reménnyel kiáltott az Úrhoz, úgy mi is tegyük ugyanezt” – mondta a pápa, majd hozzátette, hogy ismerjük fel Isten munkáját életünkben. Hangsúlyozta, hogy ehhez előbb jó útra kell lépnünk. Hogy hol van a jó út? Ott, ahol Jézus jár; legyünk tehát Jézus követői, mert így eljutunk az Úrhoz. Így amikor a gyengeség vagy a tétlenség megakadályozna minket, akkor

    lesz elég erőnk és bátorságunk ahhoz, hogy tovább haladjunk a megújulás útján.

    „Az Úr halad előttünk, meg kell hallanunk a hívását! Keljünk útra, hogy visszakapjuk a látásunkat.” A Szentatya rámutatott, hogy ez az út előrevetíti a szinodális egyház képét, amelyben minden kereszténynek van ereje ahhoz, hogy szembenézzen a világ kihívásaival. „Emlékezzünk, hogy nem vagyunk egyedül ezen az úton, hanem itt vannak mellettünk keresztény testvéreink is, akikkel együtt haladunk Jézus mögött.”

    Ferenc pápa zárószavai adjanak mindannyiunknak erőt ahhoz, hogy az egyházzal együtt mi is megújuljunk. (Fotó: Gégény István)

    Ferenc pápa zárógondolata adjon lendületet

    A pápa hangsúlyozta, hogy az egyháznak újra talpra kell állnia, hogy magához ölelje az emberiséget, és segítsen abban, hogy az evangélium örömhíre beragyogja az egész világot. „Nem egy statikus egyház kell most, hanem egy missziós egyház, amely a világ utcáin jár Jézussal” – mondta a Szentatya, végül köszönetet mondott az elmúlt napokért, hónapokért és évekért. Köszönetet mondott a szinódusért, és kiemelte, hogy ezentúl is azért fog imádkozni, hogy az egyház folytassa azt az értékes munkát, amelyet a szinódus elindított.

    „A szinodális egyház olyan, mint egy nagy közösség, amely minden keresztényt felemel.”

    Ferenc pápa zárószavai adjanak mindannyiunknak erőt ahhoz, hogy az egyházzal együtt mi is megújuljunk, és befogadó, elfogadó, megértő keresztényekké váljunk ebben a sebzett világban, amelyben mindennél nagyobb szükség van az összetartásra.

    Szöveg: Vermes Nikolett
    Fotó: Gégény István

    Ez történik a szinóduson: a munkacsoportok keresik a választ a főbb kérdésekre

    A szinódusi munkacsoportok célja, hogy olyan konkrét javaslatokat tegyenek, amelyek alapvetően befolyásolják, hogy milyen irányba haladjon tovább az egyház a következő években. A csapásvonal meghatározása jelenleg is zajlik.  

    A szinodális szinódus arra hivatott, hogy választ adjon az egyház jelenlegi kihívásaira, egyúttal irányt mutasson a jövő egyháza számára. A legfőbb célok közé tartozik a közösség megújítása és az egyház hitelességének megőrzése. Ezért a következő fontos témák kerülnek terítékre az előttünk álló napokban: a nők szerepe az egyházban, az ökumenizmus, és az Evangélium szerepe a digitalizáció világában. A munkacsoportok pedig ezekben a percekben is azon dolgoznak, hogy döntéseket hozzanak a témákat illetően.

    Mi lesz a perifériára sodródott csoportokkal?

    Minden bizonnyal a következő hetek egyik legizgalmasabb kérdése a nők szerepének újragondolása. Ezzel kapcsolatban a munkacsoportok feladata, hogy világos irányvonalat adjanak arra vonatkozóan, hogyan válhatnak a nők az egyház életének még aktívabb részeseivé. Így a gyakorlati kérdések mellett a teológiai alapok újraértelmezése is fontos:

    lehetnek női döntéshozók az egyházban?

    Mennyire engedhetjük meg, hogy a nők a hierarchiában is helyet kapjanak? Amennyiben a hagyományból indulunk ki, a munkacsoportok előtt nehéz döntések állnak, és ezzel még nincs vége a feladatoknak. A következő napokban érzékeny téma lesz Afrika helyzete is, ahol az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a keresztények száma. Az afrikai püspökök szerint ezért az egyháznak olyan stratégiákat kell kidolgoznia, amelyek tiszteletben tartják a helyi kultúrát, ugyanakkor összhangban maradnak az evangélium értékeivel, hogy a helyi hívek száma továbbgyarapodjon.

    Az egyház a szinodalitás útjára lépett (Fotó: Vatican Media)

    Felelősségteljesen az ökumenizmusról

    Harmadsorban a munkacsoportoknak egészen új kérdéseket is meg kell vitatniuk, amelyek a keleti egyházak helyzetére és az ökumenikus párbeszédre fókuszálnak. Az egyházi vezetőkből és világi munkatársakból álló csoportoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk a háborús területeken lévő keleti egyházak megmentésére is, hiszen ezek a felekezetek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. A csoportok célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemzetközi támogatás súlyára, valamint az ökumenikus párbeszéd előmozdítására, amely segíthet a béke megteremtésében és a hit megőrzésében még ebben a nehéz helyzetekben is. Mert a keresztény egyház nem nézheti tétlenül, ahogy a többi egyház küzd a világban uralkodó gonosz ellen.

    Az egyház és a digitalizáció kapcsolata

    A szinódus legérdekesebb kérdései közé tartozik az evangélium hirdetése a digitális térben. Vannak olyan keresztény közösségek, ahol már elfogadott a digitalizáció, míg máshol túlzottan elutasítók ezzel kapcsolatban. Ezért a munkacsoportoknak világos választ kell adniuk a következő kérdésre: hogyan lehet hitelesen elérni a fiatalokat a közösségi médián keresztül? Hogyan lehet elérni tágabb csoportokat a virtuális térben anélkül, hogy csökkenne az egyház hitelessége? A teológusok várhatóan heteken belül választ adnak arra, hogyan hozzák közelebb az egyházat a modern társadalomhoz. Végezetül fontos megjegyezni, hogy

    a szinódus a következő napokban nemcsak a problémákra koncentrál, hanem a reményre is.

    Ennek érdekében különböző példákon keresztül – mint a helyi közösségi kezdeményezések, a szociális projektek vagy a hátrányos helyzetű csoportok támogatása – azt is bemutatják a jelenlévők, hogy a megújulás már elkezdődött, és az egyház jövőjét illetően bátran lehetünk optimisták. A szinódusra érkezett munkacsoportoknak tehát a legfőbb kihívások mellett folyamatosan emlékeztetniük kell magukat és az egyház minden tagját arra, hogy a remény ajándéka itt ragyog előttünk a mindennapokban. De miért van szükség erre? Ferenc pápa a szinódust megelőzően többször hangsúlyozta, hogy az egyház hivatása a világ jobbá tétele és a remény erősítése. Mert az egyház feladata, hogy jelen legyen az emberek életében, meghallgassa a híveket, reagáljon a világban zajló eseményekre és támogassa az elesetteket. Az előttünk álló hetekben választ kapunk arra, hogy a munkacsoportok milyen konkrét javaslatokat tesznek az egyház jövőjére vonatkozóan. Ahogy maga a Szentatya fogalmazott: „Az egyháznak változnia kell, de soha nem szabad elfelejtenie a küldetését.”

    A Megújul.hu ott lesz a helyszínen, hogy erről folyamatos tájékoztatást adjon.

    A szinódus Isten ajándéka – részletek az első szinódusi sajtótájékoztatóról

    Már javában zajlik Rómában a szinodális szinódus – a következőkben részletes tudósítást olvashatnak a mai sajtótájékoztatóról.

    Október 3-án, a délutáni órákban került megrendezésre a Püspöki Szinódus 16. Rendes Közgyűlés második ülésszakának első sajtótájékoztatója a Vatikánban. A rendezvény középpontjában a szinodalitás megújulásának útja és a közeljövőt érintő egyházi megújulás állt. Az eseményen részt vettek a szinódus különböző vezetői, köztük Giacomo Costa, Riccardo Battocchio, Maria de los Dolores Palencia Gómez, Daniel Ernest Flores és Paolo Ruffini.

    Hagyjuk szóhoz jutni a Szentlelket!

    Még a sajtótájékoztató előtt Ferenc pápa emlékeztette a résztvevőket, hogy a szinódus nem pusztán egy adminisztratív hivatali esemény, hanem komoly lelki folyamat, amelynek célja az egyházi közösség újjáépítése. A Szentatya egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy ebben a komoly folyamatban nincsenek egyedül a döntéshozók.

    „A Szentlélek vezeti a lépteinket, amikor az egymás iránti szeretet útjára lépünk”

    – mondta Ferenc pápa, hangsúlyozva, hogy a közösségi párbeszéd és a Szentlélek hívása kulcsfontosságú ezekben a napokban, amikor az egyháznak nyitottnak kell lennie, és el kell fogadnia olyan nézőpontokat is, amelyekről eddig hallani sem akart.

    Az október 3-án tartott, nagy jelentsőggel bíró sajtótájékoztatón Mario Grech bíboros, a szinódus főtitkára kiemelte, hogy a szinódus a hallgatás és az imádság útja. „Az igazi megújulás és a reform nem csupán szerkezeti változásokból áll, sokkal inkább a közösség megújulásában, amely az egész egyházat érinti” – mondta Grech bíboros, aki megjegyezte azt is, hogy ez a változás, ez a reform nem lehet öncélú, még akkor sem, ha sokan önös szándékokat látnak benne.

    A sajtótájékoztatót nagy érdeklődés követte (Fotó: Vatican Media)

    Az evangélium hitelességének megőrzése  

    A Szentatya és a szinódus főtitkára után Riccardo Battocchio, a szinódus különleges titkára szólt a jelenlévőkhöz. Az atya a szinodalitás mélyebb teológiai jelentőségéről beszélt. „Nagyon fontos, hogy az egyházi megújulásnak összhangban kell lennie az evangéliumi üzenettel. Ennek része, hogy felismerjük, Isten jelen van közösségeinkben, és minden hívőt meghív arra, hogy aktívan részt vegyen az egyház megújulásában” – mondta az olasz teológus, aki szeretné, ha a szinódusi folyamat során minden résztvevő meghallgatásra találna, hiszen az egyház

    csak így találhatja meg a közös utat, amelyen járva hitelesebben tudja képviselni az evangéliumi üzenetet.

    Ezt követte Maria de los Dolores Palencia Gómez nővér tanúságtétele, amelyben megosztotta saját tapasztalatait arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a különböző kultúrákban és közösségekben tevékenykedő nővéreknek. „A Szentlélek által vezetett szinodalitás egy új reményt hozhat azoknak, akik a periférián élnek, és akiket szó szerint kizárnak az egyházi életből.” A nővér szerint ezért is olyan lényeges, hogy az egyház eljusson a legtávolabbi helyekre is, ahová eddig nem jutott el.

    Daniel Ernest Flores bíboros szerint a szinódus célja a béke erősítése (Fotó: Vatican Media)

    A cél közös

    A sajtótájékoztatón felszólalt Paolo Ruffini, a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa is, aki ismertette a szinódus kommunikációs stratégiáját. Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság és a média bevonása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szinódus üzenete elérje a világ minden tájára. „Az egyház mondanivalója nem zárható be a templom falai közé, nyitottan kell szólnunk mindenkihez, beleértve a fiatalokat, a szegényeket, és azokat, akik még nem hallották az evangélium üzenetét” – mondta, majd bejelentette, hogy a szinódus során négy nyilvános fórumra is sor kerül, ahol az egyház tagjai megoszthatják személyes tapasztalataikat. A kezdeményezés célja, hogy elősegítse az egymás iránti nyitottságot a közösségi döntéshozatal során. Végül Daniel Ernest Flores bíboros, a szinódus egyik delegált elnöke szólt a jelenlévőkhöz, aki a szinódus fontosságáról beszélt, már ami a világ békéjének előmozdítását illeti.

    „Amikor a világban ennyi konfliktus van, a szinódusnak azt kell üzennie, hogy a béke igenis elérhető,

    ha képesek vagyunk meghallgatni egymást, és közösen keresni Isten útját” – mondta, majd hozzátette, hogy az egyház feladata, hogy híd legyen a különböző emberek és közösségek között, és hogy a szinodalitás révén az egyház példát mutasson a világ számára az igazság és a közjó keresésében

     A sajtótájékoztató során elhangzott felszólalások és nyilatkozatok egyértelművé tették, hogy a szinódusi folyamat nemcsak egyházi reform, nemcsak egy formális ülés, hanem a közösségi meghallgatás, az alázat és a Szentlélek vezetése által zajló megújulás. A szinódus meghívást jelent a világ számára, hogy közösen keressük az igazságot és a békét, amellyel Isten megajándékozta az embert. Ez az út arra hívja az egyház tagjait és a világ közösségeit, hogy együtt, egymást meghallgatva járják az evangélium útját, és törekedjenek a közös jó elérésére.

     

    Új nevek, változatlan létszám – nyilvános a szinódus résztvevőinek listája

    A szinodális szinódus közelgő októberi záróülésére készülve az alábbiakban részletesen áttekintjük, mely magyar képviselők lesznek ott a második ülésszakon, valamint hogy milyen változások történtek az első ülésszakhoz képest.

    Kezdjük is a hazai képviselettel. Magyarországot a második szinódusi ülésszakon ezennel is Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Érsekség érsek-metropolitája, Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, és Szabó Péter görögkatolikus kánonjogász professzor, a szinódust előkészítő Teológiai Bizottság tagja képviseli. Továbbá magyar résztvevők között jelen lesz Csiszár Klára, a Linzi Katolikus Egyetem pasztorálteológia-professzora, Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye vezetője, Pál József Csaba temesvári püspök, akik Romániát képviselik, illetve Szerbia képviseletében Német László belgrádi érsek, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke, a Megújul.hu nagykövete. Tehát a záróülés alkalmával is ugyanazok a magyar egyházi vezetők és magasan képzett teológusok kaptak részvételi lehetőséget a történelmi jelentőségű eseményen, akik a tavalyi évben is.

    Kiemelt személyek a szinóduson

    Minden résztvevő között a legkiemelkedőbb személy Ferenc pápa, aki a szinódus elnökeként vesz részt az októberi eseményen, és a katolikus egyház fejeként ad iránymutatást az egyházi és világi szolgálattevőknek. Továbbá Jean-Claude Hollerich luxemburgi bíboros, a szinódus relátora (főbeszámolója) szintén fontos szereplő, hiszen a bíboros felel a viták összefoglalásáért és a konklúziók levonásáért. Az egyházi vezetők közül jelentős szerepet kap Mario Grech bíboros is, a szinódusi titkárság főtitkára, aki kulcsszerepet kapott a szervezési és koordinációs feladatokban. De ezennel is

    jelen lesz Luis Antonio Tagle bíboros, a filippínók egyik legismertebb egyházi személyisége, akit a világ misszionáriusi tevékenységének egyik élharcosaként ismerünk,

    valamint Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Kongregáció frissen kinevezett prefektusa, aki híres arról, hogy progresszív hangot képvisel a doktrinális kérdésekben. További az ismert egyházi vezetők közé tartozik Robert Barron is, az amerikai katolikus egyház egyik leghíresebb püspöke, aki többek között annak köszönheti a világhírt, hogy évek óta hangoztatja a modern technológiai eszközök evangelizációs szerepét. Végül nem szabad megfeledkezni Timothy Broglioról sem, az amerikai katonai ordinariátus érsekéről, aki ezennel is részt vesz az ülésen.

    Ezennel is fontos szerepet kapnak a világi teológusok (Fotó: Getty Images)

    Milyen változásokra számíthatunk?

    Jean-Claude Hollerich a szinódus kapcsán kijelentette, hogy a második ülésszak résztvevőinek aránya hasonló az elsőhöz. Szám szerint ez azt jelenti, hogy összesen 368 szavazati joggal rendelkező tag, közöttük 272 püspök és 96 nem püspök alkotja majd a teljes képviseletet. A 2023-as évhez képest mindössze 26 személybeli változás történt, amelyek többségére helyettesítés miatt volt szükség. Idén 8 különleges meghívott lesz jelen, míg a testvéri delegáltak száma 12-ről 16-ra nőtt, ez pedig jól tükrözi a testvéregyházak növekvő érdeklődését a szinodális folyamat iránt. Hollerich bíboros megerősítette, hogy

    Kínából két püspök is csatlakozik a záróüléshez.

    A jelentősebb változások között kell megemlíteni, hogy az afrikai kontinens képviseletében is új szereplők jelennek meg, mint Nestor-Désiré Nongo-Aziagbia püspök a Közép-afrikai Köztársaságból, aki a békéért és az igazságosságért folytatott küzdelme kapcsán vált ismertté. Míg az Egyesült Államok képviseletét Daniel Flores püspök, a Brownsville-i egyházmegye vezetője fogja erősíteni. Ugyanakkor Európa tekintetében is történtek kisebb változások. Bár a német egyház képviseletében Georg Bätzing, Limburg püspöke továbbra is meghatározó szereplő lesz, ugyanakkor ezennel csatlakozik Bertram Johannes Meier augsburgi püspök is, aki a németországi szinodális út kérdéseiben érdekelt. A szinódus tehát új képviselőkkel kiegészülve folytatja az első ülésszakon megkezdett munkát, amelynek középpontjában olyan fontos kérdéseket tárgyal, mint a nők szerepének növelése az egyházban, a világi hívek nagyobb bevonása a döntéshozatalba, és az egyház küldetésének újragondolása a modern világ kihívásainak tükrében. De a résztvevők nyíltan beszélnek majd az egyházon belüli problémákról, beleértve a hatalmi struktúrákat, a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos kérdéseket és a fiatalok megszólításának nehézségeit.

    Hogy milyen módon zárul a szinodális szinódus, azt nem lehet megjósolni, mindenesetre a Megújul.hu munkatársai napról napra friss információkkal jelentkeznek, míg Gégény István a helyszínről tudósít az eseményekről.