Tag Archive for: fiatalok

Az egyetemisták is feltették saját kérdéseiket, bátor felszólalások követték egymást 

Az Egyesült Államokból érkeztek a fiatalok Rómába, hogy a Szinódusi Titkárság vezetőivel beszélgethessenek.  

Körülbelül 140 egyetemista kapott közvetlen betekintést a szinódusi munkafolyamatokba. A hallgatók többsége Észak-Amerikából érkezett, és csak azért tette meg ezt a hosszú utat, hogy személyesen tegyenek fel kérdéseket a szinódus képviselőinek. Ennek pedig megadták a módját: a fiatalokat ugyanabban a teremben, egészen pontosan a VI. Pál teremben fogadták, mint ahol maguk a szinódusi viták zajlanak nap mint nap. Ennek köszönhetően a diákok igazán közel kerültek az egyházban jelenleg zajló megbeszélésekhez, amelyeknek a végkimenetele döntő jelentőségű lesz az egyház jövője szempontjából. A kerekasztal-beszélgetés felépítése tehát szépen tükrözte a második ülésszakot, ahol az egyház tagjai meghallgatják egymást, és bekapcsolódnak a párbeszédbe, vagy ahogy maga Ferenc pápa fogalmaz: közösen lépnek arra az útra, amelyet a keresztényeknek együtt kell megtenniük.  

Nehezen élik meg a hitüket a fiatalok  

Az „Egyetemi diákok párbeszédben a szinódus vezetőivel” címet viselő esemény releváns kérdéseket foglalt magában, amelyek egytől egyig érintik és érdeklik a fiatal keresztényeket. A hallgatók Mario Grech bíborosnak, a Szinódus főtitkárának, Jean-Claude Hollerich bíborosnak, a szinódus relátorának, Leticia Salazar nővérnek, a San Bernardinói Egyházmegye kancellárjának, valamint Daniel Flores püspöknek, a Brownsville-i Egyházmegye (Dél-Texas) vezetőjének tehettek fel kérdéseket, és a fiatalok szívesen éltek a  lehetőséggel. Az első kérdést Asia Chan, egy Tobagóból származó hallgató tette fel, aki

kifejtette, hogy milyen nehezen tudja megélni a hitét a mai kultúrában, majd megkérdezte, hogyan tudna ezen javítani az egyház.

Grech bíboros válaszolt, elismerve ezt a fajta kihívást, és rámutatott, hogy valójában nagyon sokan küzdenek ezzel a problémával. Elismerte azt is, hogy van még hová fejlődnie az egyháznak, és reményei szerint ezen fog változtatni a szinódus. A bíboros elmondása alapján sokkal könnyebben megélhetnénk a hitünket a mai világban, ha több keresztény lenne. Ehhez pedig digitális misszióra van szükség, amelynek hatására valóban növekedhet a hívek száma.  

140 egyetmista érkezett a Vatikánba, hogy feltegyék kérdéseiket (Fotó: Vatican News)

Mi lesz a sebzett fiatalokkal?  

A következő kérdés Alejandrától, egy venezuelai származású hallgatótól érkezett, akt az érdekelt, hogyan segíthet az egyház azoknak a fiataloknak, akik megsérültek általa. Hollerich bíboros válaszolt, kiemelve, hogy eddig hallgatott az egyház a fiatalok sérelmeivel kapcsolatban, de ennek a hallgatásnak egyszer és mindenkorra vége. „Az egyház tisztán látja az emberek iránti odafigyelés szükségességét, különösen a mai világban. Ezért is vagyunk most itt a szinóduson, hogy lehetőséget teremtsünk a párbeszédre, és megmutassuk, hogy igenis lehet, sőt kell is beszélni ezekről a sérelmekről.”  Ezt követően egyre bátrabb és bátrabb kérdések érkeztek az egyetemistáktól, köztük egy New Orleans-i hallgatótól, Josephtől, aki a tanulmányai mellett egy ifjúsági intézményben dolgozik.

„Vagyon hogyan válthatók konkrét tettekre a szinódusi beszélgetések?”

– kérdezte a fiatal férfi, aki számára Salazar nővér adott választ. A szerzetesnővér hangsúlyozta a szinódus átalakító természetét. Kifejtette, hogy a szinódus formálja a jelenlévők lelkületét, és ezzel formálja az egyház lelkületét is. „Bízzunk benne, hogy a szinódus élő cselekedetté válik!”  

Az út még ködös előttünk, de lépésről lépésre tisztul  

Az egyetemisták egymás után tették fel kérdéseiket, a válaszadóknak pedig nem volt könnyű dolguk. Az egyház jövője láthatóan érdekli a fiatalokat, hiszen ők azok, akik saját életükben megtapasztalhatják az egyház megújulását. Kérdeztek arról is, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy több teológus legyen, vagy hogy többen válasszák az egyházi hivatást a pályaválasztás során. A szinóduson nap mint nap elhangzó javaslattételek és viták mellett óriási jelentőséggel bírt ez a péntek esti megosztás, hiszen

kiderült, hogy mi foglalkoztatja leginkább a mai huszonéves keresztényeket.

Legyen szó a hitük megéléséről, az egyház által okozott sebekről, a párbeszéd hiányáról, az egyház digitális jelenlétének hiányáról, vagy magáról az egyház jövőjéről. Most a fiatalok is közvetlenül részesei lehettek ennek a történelmi jelentőségű eseménynek, amelyet szinódusnak nevezünk. A következő napokban pedig várhatóan még több felmerülő kérdésre kapunk választ, és már nem az egyetemisták kérdésein keresztül, hanem a világegyház kérdésein keresztül. Mert napról napra közeledünk ahhoz a bizonyos startvonalhoz, amelyről indul a megújuló egyház.  

Hiteles egyház, avagy az online plébániai közösségektől a plázákban nyíló kápolnákig

A szinódusi események újabb mérföldkőhöz érkeztek 2024. október 17-én Rómában. A résztvevő püspökök, vallási vezetők és világi szakértők a második ülésszak jelentős pontjairól számoltak be. A sajtótájékoztatón ismertették a szinódus eddigi eredményeit, és a kiemelt témákra helyezték a hangsúlyt, mint a migráció, a fiatalok igényei, a plébániák megújulása, illetve a szinodalitás jövője. Az eseményen többek között jelen volt Charles Maung Bo bíboros, Gérald Cyprien Lacroix bíboros, Pedro Carlos Cipollini püspök, Samuela Maria Rigon nővér, Paolo Ruffini és Sheila Leocádia Pires.

A szinódus egyik fontos témája a migránsok és a menekültek helyzete, amellyel a meghívott teológusok a csütörtök délutáni sajtótájékoztatón foglalkoztak először a nyilvánosság előtt. Az eseményt is egy köszönetnyilvánítással kezdték, amikor meghálálták azoknak a plébániáknak a munkáját, amelyek aktívan részt vesznek a menekültek befogadásában és támogatásában. Charles Maung Bo bíboros aki Mianmar érsekeként és a Federation of Asian Bishops’ Conferences elnökeként vett részt az eseményen hangsúlyozta a migráció kihívásainak globális jellegét. Felhívta a figyelmet, hogy

az egyháznak minden erejével segítenie kell a menekült embereket, és a közösségeknek be kell fogadniuk őket,

hiszen Krisztus tanítása is erre hív minket, amely szerint minden idegenben egy testvérünket kell látnunk. Mi több, felvetette egy új egyházi gyűlés megalakításának ötletét a Mediterrán-térségben. „Fontos lenne, hogy a menekültek és a migránsok közvetlenül is megszólalhassanak, és így az ő hangjukat is meghallják az egyház döntéshozói. Mert ezek az emberek is az egyház tagjai, akárcsak mi, akik itt vagyunk” – mondta a bíboros, és hozzátette, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy ez a törekvés célba érjen.

Charles Maung Bo bíboros szerint az egyháznak kötelessége a menekültek segítése (Fotó: Vatican Media)

A plébániák megújulása

A sajtótájékoztatón felszólaló Gérald Cyprien Lacroix bíboros, Québec érseke beszédében rámutatott, hogy a plébániáknak alkalmazkodniuk kell a fiatalok szükségleteihez, különösen a modern életstílushoz, amelyet az új generációk képviselnek. Példaként említette, hogy a misék időpontjainak változtatása vagy a bevásárlóközpontokban épített kápolnák lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok könnyebben kapcsolódjanak az egyházhoz, és elérjék őket abban a környezetben, ahol az életük zajlik. „Az egyháznak mindig jelen kell lennie ott, ahol a fiatalok vannak, hogy megérintse szívüket, és válaszokat nyújtson a kérdéseikre” – mondta Lacroix bíboros, majd hozzátette, hogy a plébániai struktúrák megújítása a szinodalitás egyik fontos eleme, mivel ez segíthet abban, hogy az egyház hiteles maradjon a jövő generációi számára.

Samuela Maria Rigon nővér az online jelenlétet erősítené (Fotó: Vatican Media)

Miért őrölnek ilyen lassan Isten malmai?

A csütörtök délutáni eseményen a szinódus résztvevői közül többen kiemelték a szinodalitás lassú előrehaladását, és annak hátterét. Mint a felszólalók mondták, a megújulást nagyban lassítja a plébániai struktúrák változásának hiánya. Ehhez kapcsolódóan Samuela Maria Rigon nővér, a Szent Anya Addolorata Nővéreinek rendfőnöke a digitális evangelizáció szükségességéről beszélt, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy a helyi közösségek aktívabb szerepet vállaljanak az egyházi döntéshozatalban. Felvetette a virtuális közösségek, például a „Teletakoum” hálózat szerepét, amely nővérek és szerzetesek támogatásával működik. „Miért ne működtethetnének virtuális közösségeket a plébániákon? Így

sokkal több hívet lehet elérni, miközben egy online csoport erősítheti a helyi szinodalitást”

– mondta Rigon nővér. A szerzeteshez kapcsolódóan felszólalt Paolo Ruffini, a Vatikán Kommunikációs Dikasztériumának prefektusa és a szinódus információs bizottságának elnöke is, aki egy közös platform létrehozását javasolta. Elképzelése szerint ez összekapcsolná a különböző vallási hátterű diákokat, akik katolikus iskolákba járnak. „Ez a platform lehetőséget nyújtana a diákok számára, hogy megosszák egymással a szinodális tapasztalataikat, és tanuljanak egymástól, miközben megerősítenék az egyház közösségi szerepét” – mondta Ruffini, majd hozzátette, ez is segíthet abban, hogy az egyház hiteles maradjon a fiatalok szemében.

Pedro Carlos Cipollini püspök a fogyatékkal élő testvéreinket segítené (Fotó: Vatican Media)

A fogyatékkal élők szerepe az egyházban

Pedro Carlos Cipollini püspök, aki a Santo André egyházmegye vezetőjeként vesz részt a szinóduson, Jézus példájára hivatkozva kiemelte, hogy a fogyatékkal élők különleges helyet foglalnak el az egyház életében. Beszédében hangsúlyozta, hogy az egyháznak nemcsak védenie szükséges ezeket az embereket, hanem aktív részvételt is kell biztosítania számukra az egyházi életben, elkerülve a paternalizmus csapdáit. Cipollini püspök javasolta egy tanács létrehozását, amely kifejezetten a fogyatékkal élők érdekeit képviselné, és amely biztosítaná számukra az egyházon belüli szerepvállalást.

Mit tanultunk ma?

A mai sajtótájékoztatón világossá vált, hogy a helyi egyházaknak milyen fontos szerepe van a szinodalitás folyamatában, amelynek célja a sokszínűség tiszteletben tartása, az egyház egységének megőrzése mellett. Legyen szó menekülteket befogadó plébániákról, a fiatalok bevonásáról, a közösségek felébresztéséről, keresztényeknek szóló platformokról vagy akár olyan egyedülálló ötletekről, mint a bevásárlóközpontokban nyíló kápolnák. A cél közös: megőrizni az egyház szerepét a modern világban.