Tag Archive for: megújulás

Magyarul is olvasható a katolikus egyház megújulását támogató munkafüzet

A Szinódus Főtitkársága által összeállított kiadvány munkafordítását a Megújul.hu munkatársai készítették.

Amint portálunk felületén már beharangoztunk, a szinodalitásról szóló szinódus utóéleteként elkészült egy olyan dokumentum, ami a központi tanácskozás záródokumentumában felvázolt  irányvonalak, szükséges lépések megtételéhez nyújthat gyakorlatias segítséget.

A füzet teljes címe – Ösvények a szinódus megvalósítási szakaszához –, valamint rövid megjelölése – Ösvények – egyaránt arra utal, hogy nem egyetlen helyes útja létezik a szinodalitás gyakorlatba ültetésének. Éppen ezért a fordítás során nem a végrehajtás, hanem a megvalósítás kifejezést alkalmaztuk, hiszen nem egy utasítás, előírás végrehajtása a cél, hanem olyan aktív életre váltás, amely magában foglalja a helyi egyházak által leghelyesebbnek tartott ösvények felismerését, s az azokon történő előrehaladást.

Az ide kattintva elérhető PDF állomány munkafordítás, amely

azért született, hogy hatékonyan támogassa a magyar anyanyelvű katolikus közösségek aktív bekapcsolódását a szinodális megújulás megvalósítási szakaszába.

A magyar fordítás nyomtatóbarát változata szabadon letölthető

A Szinódus Főtitkársága egy infografikát is összeállított, amely segít áttekinteni a szinodális megújulási folyamat eddig megtett szakaszait, s ott szerepelnek benne a következő lépések is, egészen 2028 októberéig. Az infografika magyar változata az alábbi képre kattintva nagyobb méretben letölthető.

A képre kattintva nagyobb méretben is megnyílik a grafika

 

 

Szinodalitás a gyakorlatban – megjelent az egyházi megújulás ösvényeit bemutató kiadvány

Lehetőségek és felelősségi körök, átláthatóság, elszámoltathatóság, megtérés a kapcsolatokban… A Szinódus Főtitkársága abban szeretne segíteni, hogy mindez ne maradjon elmélet.

Immár Leó pápa köszöntőjével indul az elődje, Ferenc pápa által kezdeményezett szinodális megújulási folyamat megvalósítási fázisát támogató füzet, amelyre „Pathways”, vagyis „Ösvények” elnevezéssel hivatkoznak a szerzők.

A kiadvány egyből világossá teszi, hogy a legutóbbi szinódus valóban egyedi vonásokkal bír, merthogy nem ért véget a hivatalos szinodális ülésszakok lezárásával. 2025 és 2028 között egy úgynevezett megvalósítási fázis zajlik a világegyházban, amelynek elsődleges, időrendben mindenképp legelső címzettjei a helyi egyházi közösségek.

Az új füzet nem csupán alaposabban segít megérteni a szinodális megújulás vízióját, hanem konkrét bekapcsolódási, részvételi lehetőségek tárházát mutatja fel.

Az egyelőre idegen nyelveken elérhető „Ösvények” a Megujul.hu felületén magyar nyelven is olvasható szinódusi záródokumentum megismerését tekinti kiindulási pontnak, s arra épülve beszélgetések sorozatára inspirál, hogy felismerések, megkülönböztetések által a hívek elkezdjék ténylegesen gyakorolni saját környezetükben, saját lehetőségeik szerint a szinodalitást.

A most megjelent füzet egyben fel is vázolja a megvalósítási szakasz állomásait, amely ütemezés a kötet legvégén infografika formájában is szerepel.

Az idén márciusban a Megujul.hu meghívására Budapestre látogató Nathalie Becquart nővér, a Szinódus altitkára úgy fogalmazott, a megvalósítási fázis gyakorlatilag a szinódus lezárásakor kezdetét vette. Szerinte a záródokumentum nem azért készült, hogy polcokon pihenjen, hanem azért, hogy a katolikus egyház tagjai valóra váltsák a benne leírtakat. Az általuk felkínált javaslatok, a megvalósítási fázis állomásai csupán a kereteket biztosítják, amit a világegyház tagjainak kell megtölteniük tartalommal.

A Megujul.hu és partnerei által szervezett magyarországi szinodális konferencia beszámolója ide kattintva érhető el.

Közösségeiben élhet leginkább a jövő egyháza

A MeghallgatLAK podcast előző epizódjában Gájer László katolikus lelkipásztorral a jövő papjairól beszélgettünk, ezúttal pedig a jövő keresztényeire, a hívekre fókuszált a párbeszéd.

Hogyan kapcsolódjanak a klerikusokhoz a laikusok? Mennyire határozta meg az egyház arcát, vonzerejét Ferenc pápa személyisége? Miként viszonyuljanak egymáshoz a templomokban az idős nénik és a fiatalok? Mi fán terem a szinodalitás a gyakorlatban?

Műsorunk vendégei, Sára és Ágoston, két fiatal katolikus felnőtt, akikkel a hívek szemszögéből közelítjük meg az egyház megújulásának kérdését.

Hála érted, Ferenc pápa!

Ha szeretnél valamit megköszönni az elhunyt egyházfőnek, most könnyedén megteheted.

A szinodális megújulás világméretű folyamatának elindítása, minden hívő (!) bevonása a jövő egyházáról szóló párbeszédbe talán az egyik legemblematikusabb ajándéka Ferenc pápa szolgálatának. Hálásak vagyunk bátor, lendületes kezdeményezéséért, amely nélkül ki tudja, hogyan nézne ki, hol tartana most a katolikus világegyház, benne hazánk hívő közössége. De sokan felnéztek rá más keresztény gyülekezetek tagjai közül is, sőt,

a nem vallásos emberek tömegei ugyancsak közvetlenül tudtak kapcsolódni a „közelség pápájához”.

A Szemlélek magazin eddig két alkalommal hirdette meg a #pontifex kampányt: Ferenc pápa magyarországi látogatása előtt üdvözlésként, majd távozását követően a köszönet kifejezése szándékával. Most, hogy a fehér reverendás egyházi vezető földi élete véget ért, hálakampánnyal folytatódik a kezdeményezés.

Ide kattintva bárki megfogalmazhatja, mit jelentett számára Ferenc pápa, mit köszönhet neki.

Írjunk bátran bele ebbe a hálanaplóba, fejezzük ki minél többen köszönetünket azért az emberért, aki miközben közel hozta Istent sokunkhoz, mi is közel érezhettünk magunkat őhozzá.

Szenvedély, bátorság, humor – a Szinodalitás magyarul konferencia a résztvevők szemével

Arra kértük az egyházi megújulás témájában március elején tartott rendezvény több száz fős közösségét, értékeljék a négy szervezet által közösen megvalósított programot.

Az Erdő Péter és Német László bíborosok fővédnökségével rendezett konferenciának az volt a küldetése, hogy közelebb hozza a magyar keresztényekhez a 2021–2024 között zajlott szinodális folyamat által felszínre hozott gondolatokat, valamint az ezek alapján a püspöki szinóduson meghozott döntéseket. A kimagasló érdeklődéssel kísért eseményről itt olvasható képes beszámolónk, és két olyan videós összeállítást is készítettünk, amelyekben a jelenlévők fogalmazzák meg saját szavaikkal, mit jelent számukra a szinodalitás kifejezés, illetve milyen egyházról álmodnak.

A négy szervező – a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, az Egyházi Fejlesztők, a Megújul.hu, valamint a Püspöki Szinódus Titkársága – összefogásával létrejött találkozót követően arra bátorítottuk a résztvevőket, hogy aki szívesen bekapcsolódna a márciusi konferenciával elindított gyakorlatias programsorozatunk fejlesztésébe, küldjön írásos visszajelzést számunkra. Az alábbiakban ezekből a reflexiókból adunk közre egy összefoglalót. A pozitív visszajelzések mellett kritikai észrevételek is érkeztek – hálásak vagyunk minden üzenetért!

„Szakmailag nagyon magas szintet ért el a konferencia. Mind a kiválasztott előadók személye, a nyomtatott munkafüzet. Klassz volt. Legyen még sok hasonló rendezvény.”

„Egyetlen negatívum, hogy az angol nyelvű előadás nagyon hosszú volt.”

„Igazi közösségi élmény volt, minden szervezőnek köszönöm minden percét, amit ez ügyben tett.”

„Nekem reményt adott, hogy a szinodalitás valósága, üzenete, tartalma megjelenhetett ezen a konferencián, a magyar egyház itt-ott-amott klerikális életében. Az igazi munka csak most kezdődik, hogy ez a magvetés növekedni tudjon és legyenek elkötelezett lelkek, akik ezt az igen komplex munkát tovább viszik a hit erejével és azzal a küldetéstudattal, hogy Isten ezt kéri a 3. évezred egyházától.”

„Jól szervezett volt a konferencia, az információ is jól áramlott. Esetleg a délutáni beszélgetéseknél a helyszínek megtalálását lehetett volna még gördülékenyebbé tenni.”

Amiről szívesen hallottak volna többet a résztvevők:

„Hogyan jelenik meg mindez egy plébános és a hívek viszonyában, hiszen püspökökkel alig találkozunk az életben, plébánosunkkal hetente akár többször is. S ezen a szinten történik a legtöbb esemény.”

„Konkrét gyakorlati tippek a konkrét kisközösségek, plébániai közösség életére vonatkozóan.”

„A szinodalitás konkrét jövője Magyarországon. Jó látni, hogy vannak, akik több szinten élik és gyakorolják a szinodalitást. Nem volt látható, hogy a puszta tényen túl, hogy megvolt ez a találkozás, mi lesz az ott történtek távlata.”

„Hogy mi ez az ellenállás a szinódussal kapcsolatban Magyarországon.”

„Ebbe az időbe ennyi fért és az is tömény volt.”

Az egyes előadásokról és a kerekasztalról is volt véleménye a szemmel láthatóan bevonódott közösség tagjainak:

„Mindegyik tetszett, mert mindenkiben ott volt a szenvedély, a tűz, a szinodalitás iránti elköteleződés, ezen túl a könnyedség, a jó humor, és az, hogy az előadó egy volt közülünk: közvetítő, aki átadott valamit a saját szinodális létéből, és ezzel nyomott hagyott a hallgatóságban.”

„Minden előadás, megszólalás érdekes, szép volt. Nekem különösen Német László (egyszerű, élményszerű személyes hang), Csiszár Klára (sok értékes magával ragadó kép, lényegi dolgok, az újdonság kiemelése) és Fülöp atya üzenete tetszett. Értékes volt Varga László püspök úr hazai tapasztalata!”

„Az őszinte, egyenes légkör hitelessé tette a megszólalókat. A humor oldotta a hangulatot és segítette a figyelem fenntartást.”

„Inkább érdekességnek volt jó a kerekasztal, de persze arra nagyon alkalmas volt. Engem érdekeltek volna a szinódusi folyamat további részei.”

„Valóban élményekről volt szó, és nem elméletről. Jólesett.”

„Fontos, bátor, belekérdezős kérdések, őszinte, időnként bevállalós válaszok. Köszönjük!”

„A kerekasztalban tetszett a személyes hangvétel. Hiányzott még néhány konkrét tapasztalat.”

A konferencia során kiscsoportos formában minden résztvevő kipróbálhatta a „Párbeszéd a Lélekben” módszert. Erről így vallottak a visszajelzők:

„Sokszínű megosztás volt, az időminimum miatt kapcsolódási lehetőség nélkül.”

„Jó volt, hogy kevesen voltunk. Intenzív volt és gondolatébresztő. Jó ötlet volt a képeslap!”

„Különleges élmény volt megtapasztalni azt, hogy együtt, azonos esélyekkel és a másikat tisztelettel hallgatva tudtunk gondolkodni.”

„A rendelkezésre álló idő kevés volt ahhoz, hogy a résztvevők megérezhessék a Párbeszéd a Lélekben új ízét.”

„Gazdag, színes beszélgetés volt, jók voltak a kérdések, mindenki figyelmesen hallgatta a másikat és mindenki betartotta az időkeretet, így lehetőség volt, hogy több körben is megszólaljunk.”

„A meghallgatás kultúráját élhettük meg mint kísérletet.”

És hogyan tovább?

„Bátorság! A türelem paraméter többször is előjött. Nem véletlen, egy kultúraváltásról van szó, az pedig nem megy máról holnapra.”

„Nagyon jó lenne egy gyakorlati segédletet készíteni a »Párbeszéd a Lélekben« módszerről, hogy azt használni lehessen helyi közösségek összejövetelein. Ezen kívül nagyon hálás vagyok, hogy megszerveztétek, óriási szolgálatot tettetek az egyháznak ezzel!”


A „Szinodalitás magyarul” programsorozat a mini szinódusok eseményeivel folytatódik tovább:

legközelebb 2025. június 7-én lesz ilyen összejövetel, a helyszín Debrecen, a házigazda a Hajdúdorogi Metropólia.

Ennek a találkozónak az előkészületeiről hamarosan részletesen is hírt adunk a Megújul felületén.

Fotók: Lambert Attila/Magyar Kurír

Nőt neveztek ki egy vatikáni „minisztérium” élére

Egyháztörténelmet írt Ferenc pápa – a mostani lépés a szervezeti megújulás első fontos lépése lehet. Az olasz apáca helyettese egy spanyol bíboros lesz.

Január 4-én új vezetőt nevezett ki Ferenc pápa a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére, az erről szóló hivatalos értesítés január 6-án jelent meg a Vatikán hivatalos értesítőjében. Az új prefektus Simona Brambilla szerzetesnővér lett, általa pedig a katolikus egyház történelmében először került nő ilyen magas pozícióba. A dikasztériumok a Római Kúria csúcshivatalai, nagyjából a demokratikus országok minisztériumainak felelnek meg az ilyen szervezetek.

Brambilla nővér Monzában született 1965-ben. 21 éves korában ápolónői végzettséget szerzett, majd néhány évvel később belépett egy missziós rendbe (Consolata Missionaries, M.C.), pszichológiát tanult Rómában. Misszionáriusként Mozambikban szolgált, 2002-2006 között pedig már előadó volt a Pápai Gergely Egyetemen. 2011-ben megválasztották rendje legfőbb elöljárójának, ebben a tisztségében hat évre rá megerősítették, így 12 évig irányította a misszionárius közösséget. 2023 óta a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma titkára volt, most a teljes szervezet vezetésére kapott kinevezést.

Ez a döntés összhangban van a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének záródokumentumában foglaltakkal, különösen a 60. pont iránymutatásával. A tanítóhivatal részévé vált dokumentum szerint

„nincsenek olyan okok, amelyek megakadályoznák a nőket abban, hogy vezető szerepeket töltsenek be az Egyházban”.

A dikasztérium új prefektusának helyettese a spanyol származású Ángel Fernández Artime szalézi szerzetes lett, akit úgy kreált bíborossá 2023-ban Ferenc pápa – és vált ezáltal pápaválasztóvá –, hogy akkor még nem volt püspökké szentelve (ami rendkívül ritka a katolikus egyházban). Ő 10 évig, 2014-2024 között volt saját szerzetesrendje legfőbb elöljárója, nagyrektora.

Simona nővér is részt vett a legutóbbi püspöki szinóduson, ennek kapcsán így fogalmazott: „Mélyen hiszek a szinodális folyamatban. A Szentlélek tapasztalatával gazdagodtunk és gazdagodunk, amely arra hívja az Egyházat, hogy együtt haladjunk, egymást meghallgatva, együtt fejlődve. Ebből a tapasztalatból már nincs visszaút.”

(Nyitókép forrása: vitaconsacrata.va)

Újabb év telt el a hit megújulásának útján – ezek voltak a leginspirálóbb gondolatok 2024-ben

A Megújul.hu az elmúlt évben számos meghatározó interjút közölt, amelyek az egyház jövőjével, a szinodalitással és a közösségi megújulással foglalkoznak. Vallási vezetők, teológusok és a világegyház kiemelkedő alakjai osztották meg velünk gondolataikat és reményeiket. Összegyűjtöttük a legemlékezetesebb beszélgetéseket, ezekből idézünk.

Mohos Gábor: „Hagyjuk szóhoz jutni a Szentlelket!”

Mohos Gábor segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa a 16. püspöki szinódus első ülésszakán szerzett tapasztalatairól februárban mesélt nekünk. Az interjúban kiemelte Ferenc pápa buzdítását, miszerint hagyni kell, hogy a Szentlélek vezesse az egyházat, és nyitottnak kell lenni az új utakra és megoldásokra, amelyeket a szinódus hoz.

Mohos Gábor: „Hagyjuk szóhoz jutni a Szentlelket!”

Részlet az interjúból:

– Tehát a megújulás nem most kezdődött?

– A szinódus a II. Vatikáni Zsinat gyümölcse. A megújulás folyamatosan zajlik, és nem a teljes átalakulás a cél, hanem az, hogy Isten népeként – ahogyan 2000 éve a történelemben – ezután is úton legyünk. Emlékezzünk, hogy az 1960-as években létrejött az új misekönyv, majd a latin helyett népnyelven kezdtek szentmisét celebrálni. 1983-ban megjelent az új egyházi törvénykönyv, amely a zsinati változtatásokat volt hivatott átültetni az egyházi törvénykezésbe. Később, 1992-ben Szent II. János Pál pápa kiadta A Katolikus Egyház katekizmusát. Ezek a változások mind részei voltak annak, hogy a II. Vatikáni Zsinat döntései megjelenjenek a gyakorlatban. De szeretném megemlíteni a pápai enciklikák fontosságát is az utóbbi évtizedekből, amelyek az Egyház tanításait fogalmazzák meg a mai korban, mint alapvető hitbeli vagy szociális kérdésekre irányuló enciklikák. A haladás nem most kezdődött – mi már kétezer éve járjuk ezt az utat. Nem a nulláról kellett elkezdenünk, ahogy a civil világban olyan gyakran előfordul. Illetve az Egyházunkat nem mi, emberek újítjuk meg, hanem a Szentlélek. Az októberi szinódus központi gondolata is ez volt: figyeljünk oda a Szentlélekre! A gyakorlatban ez nagyon szépen és jelenvaló módon valósult meg azáltal, hogy a felszólalások között időről időre imádkoztunk, valamint minden új szakasz előtt részt vettünk egy közös szentmisén a Szent Péter-bazilikában. Maga Ferenc pápa is hangsúlyozta, hogy itt nem az emberi szempontjainkat ütköztetjük, hanem a Szentlélek sugallataira nyitottan tárgyalunk egyes kérdéseket. Meg kell értenünk, hogy a megújulás nem megy a Szentlélek nélkül.

A teljes interjú itt olvasható. 

Kocsis Fülöp: „Teljesítsük a szinodális missziót!”

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a tél végéhez közeledve osztotta meg velünk gondolatait a szinodalitás jelentőségéről és az egyház megújulásáról. A görögkatolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy a közös út, a párbeszéd és az együttműködés elengedhetetlen az egyház jövője szempontjából – ebben pedig óriási szerepe van a híveknek.

Kocsis Fülöp: „Teljesítsük a szinodális missziót!”

Részlet az interjúból:

– Hogyan hat a görögkatolikus egyházra, hogy az emberek mintha nyitottabbá váltak volna a keleti vallások iránt? Elképzelhető, hogy ez hatással lesz a hívő közösségek létszámának alakulására?

– Valóban igaz, hogy ma nem a ráció uralkodik a világban. A nyugati emberek szívesen fordulnak a keleti gyakorlatok felé, és be kell látnunk azt is, hogy a keleti egyházak gazdag hagyományaival szemben a racionális nyugati egyházak nem képesek kielégíteni a modern emberek spiritualitás iránti vágyát. De semmi esetre sem gondolnám, hogy a hívek száma emelkedni fog a keleti egyházaknál. Gondoljunk például arra, hogy a görögkatolikus egyház magas elvárásokat támaszt a liturgiában, a közösség tagjai nem válhatnak vasárnapi keresztényekké, akik kedvük szerint vesznek részt a liturgiában. Tehát komoly elköteleződésre van szükség, és ez nem vonzó a mai emberek számára, ezért a keleti egyházak sem fognak tömegeket vonzani. A mi feladatunk a görögkatolikus egyház tagjaiként, hogy felkínáljuk a római katolikus egyház tagjainak azt a gazdagságot, amelyet Egyházunk ismer, ahogy Szent II. János Pál pápa is buzdított minket: segítsük, hogy a nyugati egyházak megéljék a keleti egyházak mélységeit.

A teljes interjú itt olvasható. 

Német László: „A bíborosi kinevezésem összefügghet az egyház szinodális megújulása iránti elkötelezettségemmel”

Német László belgrádi érsek bíborosi kinevezése kapcsán adott interjújában hangsúlyozta a helyi egyházak és a hívek meghallgatásának fontosságát, valamint a párbeszéd és az együttműködés szükségességét az egyház jövőjének alakításában. A bíboros elmondása alapján ezek nélkül nem beszélhetünk az egyház megújulásáról.

Német László: „A bíborosi kinevezésem összefügghet az egyház szinodális megújulása iránti elkötelezettségemmel”

Részlet az interjúból:

– Érsekként érkeztél a most zajló püspöki szinódusra, kinevezett bíborosként fogsz távozni onnan október végén. Mi változik az életedben?

– Egyelőre csak azt tudom mondani, hogy fogalmam sincs. A december 8-án tartandó bíborosi kreációt követően, miután együtt ünnepeltünk a pápával, akkor kapom meg a tituláris templomomat Rómában, és jönnek majd a döntések Ferenc pápa részéről, hogy hol szeretné – ha szeretné – igénybe venni a különböző kuriális irodákban a tapasztalatomat, az együttműködésemet. Ma még fölösleges lenne arról álmodozni, hogy mi vár rám. Két hónapon belül biztos többet fogok tudni a jövőbeli új feladataimról.

– Mit üzennél a püspöki szinódus helyszínéről a magyar olvasóknak?

– Szeretettel üdvözlök minden kedves olvasót. Szerintem fontos lenne, hogy párbeszédbe lépjünk minél többen egymással. Nagyon sok jó dolog van itt, a szinóduson, és nagyon sok jó dolog van Magyarországon is. Olyan jó lenne közelebb hozni a különböző meglátásokat és tapasztalatokat, és közösen leépíteni azt a rengeteg gyűlöletet, félelmet, ami jelenleg Magyarországon uralkodik.

A teljes interjú itt olvasható.

Csiszár Klára: „A remény hullámvasútja”

Csiszár Klára professzor a szinódus második ülésszaka alatt adott interjújában egy hullámvasúthoz hasonlította az egyház megújulását. Kiemelte, hogy a szinodalitás az egyház kötelessége, ezzel kapcsolatban pedig hangsúlyozta a nők szerepének fontosságát. Mint mondta, nem kizárt, hogy a jövőben megvalósulhat a nők diakónussá szentelése.

Csiszár Klára: „A remény hullámvasútja”

Részlet az interjúból:

– Az egyházi szolgálat és a nők szerepe gyakran vitatott kérdés. Ez itt is így van?

– A szolgálat és a nők szerepének kérdése folyamatosan napirenden van, de ezt sokan félreértik. Nem hiszem, hogy most teológiai vitákra van szükségünk, inkább egy tágabb keret szükséges ahhoz, hogy újragondoljuk a nők szerepét az egyházban. A következő hetekben nem fogunk női diakónusokat felszentelni, de ez nem jelenti azt, hogy a kérdés lekerül az asztalról. Arról van szó, hogy a nőket vezetői pozíciókba hozzuk és láthatóbbá tegyük őket. Ehhez türelemre és bátorságra van szükség, hogy a szolgálatot mélységében újragondoljuk, és a nőket bevonjuk a döntéshozatali folyamatokba.

– Ön gyakran említi a sensus fidei-t, a hívők hittudatát. Milyen jelentősége van ennek a szinóduson?

– A sensus fidei a szinódus alapszólama. A II. Vatikáni Zsinat közelebb hozott minket ehhez a fogalomhoz, ez most a munkánk teológiai alapja. Arról van szó, hogy meghallgatjuk a híveket, tiszteletben tartjuk az észrevételeiket. Gyakran kérdezték tőlem, hogy bizonyos püspökök, akik szigorúbb álláspontot képviselnek, hitelesen képviselik-e a híveiket. Bizonyos esetekben igen. És ez óriási alkalmazkodóképességet igényel. A romániai egyház nem olyan, mint az ausztriai. Ott nem tarthatok ugyanolyan előadásokat, amilyeneket Bécsben tartanék, mert mások az igények, más a kulturális kontextus.

A teljes interjú itt olvasható.

Mario Grech: „Nincs okunk félni a megújulástól”

Mario Grech bíboros, a Püspöki Szinódus főtitkára a szinódus lezárása után adott interjújában hangsúlyozta, hogy a szinodális folyamat nem ért véget az ülés lezárásával. Sőt, igazán csak most kezdődik a helyi egyházakban, amikor a hívek is a megújulás útjára lépnek.

Mario Grech: „Nincs okunk félni a megújulástól”

Részlet az interjúból:

– A szinódust lezáró liturgia nagyon megérintette a szívemet. Ferenc pápa az ülő stílusú egyház és a mozgásban lévő egyház képéről beszélt. Nem szabad hagynunk, hogy egyházként csak üljünk és várakozzunk, hanem mozognunk kell, fejlődnünk kell. Mindannyiunknak, Isten népének át kell mennünk egy megtérésen, mégpedig szinodális megtérésen. A mostani szinódus kiindulópontja még 2021-ben volt, most pedig itt vagyunk egyfajta végpontnál 2024 őszén. Ahogy már utaltam rá, az út érdekes része most kezdődik, amikor hazatérünk. Mit javasol azoknak, akik Magyarországon érdeklődnek a szinodalitás iránt? Hogyan tudnak rálépni erre az útra, és hogyan tudják követni azt az irányt, amit a szinódus megfogalmazott?

– Valóban, a szinódus ünneplése véget ért, de ez egy folyamat, és még mindig tart. A most kezdődő, nagyon fontos szakaszt én leginkább visszacsatolásnak nevezném. Mert minden azzal kezdődött, hogy meghallgattuk az embereket, meghallgattuk a helyi egyházi közösségeket. Ismételten mondom, a munkadokumentumokat, amelyek a szinódus mindkét ülésére készültek, nem Rómában találták ki. Ezek olyan dokumentumok voltak, amelyeket a helyi egyházak jelentéseiből állítottunk össze. És most a szinódus záródokumentuma visszakerül a helyi egyházi közösségekhez, nem csupán azért, hogy a helyi egyházak lefordítsák, alkalmazzák, a dokumentumban foglaltakat a lelkipásztori döntésekben, hanem azért is, hogy helyben folytassák az egyház tagjai a megkülönböztetést. Mert vannak bizonyos kérdések, amelyek még mindig nyitva vannak, és figyelembe kell venni az adott hely fontosságát, hiszen az egyház mindig egy bizonyos területen van jelen a történelemben. Egy dolog biztos: Péter apostol nyomdokain haladunk, hűek vagyunk az evangéliumhoz és a szenthagyományhoz. Egyáltalán nem kell félni a megújulástól. De jobban meg kell egymást értenünk, és jobban össze kell fognunk, hogy képesek legyünk Jézust hirdetni a mai világnak. Minden megkeresztelt osztozik ebben a küldetésben.

A teljes interjú itt olvasható.

 

Indul a zarándoklat a remény felé – december 24-től új fejezet nyílik az egyház életében

Karácsonykor kezdődik a 27. rendes szentév, amelynek mottója: „A remény zarándokai”. Az év középpontjában a bűnbocsánat, a kiengesztelődés, a megtérés és a testvéri szeretet áll.

A szentév spirituális és társadalmi jelentősége rendkívüli, hiszen Krisztus életének és kegyelmének hordozójaként segíti a hit elmélyítését és a közösségi megújulást.

Mózestől napjainkig

A szentév, vagy más néven a jubileumi év az Ószövetségig vezethető vissza. Mózes törvénye szerint minden ötvenedik év „nagy örömünnep” volt, melynek során a földeket visszaadták eredeti tulajdonosaiknak, a rabszolgákat felszabadították, az adósságokat elengedték (vö. 3Móz 25,10–14). Az Újszövetségben is olvasható utalás a szentévre, amikor Jézus beteljesítette az Úr kegyelmének évét. Később, a Római Katolikus Egyház történetében elsőként VIII. Bonifác pápa hirdette meg a szentévet 1300-ban, amelynek célja az egyetemes megbocsátás és a keresztény közösség lelki megújítása volt. Az esemény hatalmas zarándoktömeget vonzott Rómába (érdekesség, hogy köztük volt Dante Alighieri és Giottó is). Ezt követően huszonöt évente hirdették meg a szentévet. Ezek közül kiemelkedik az ezredforduló, amikor Szent II. János Pál pápa a 2000-es szentévére készülve megfogalmazta, hogy ez az időszak a bűnbocsánat, a kiengesztelődés, a megtérés és legfőképp a szolidaritás éve, amely az életszentségre hívja az embereket.

A 2025-ös szentév fő célja a Krisztusba vetett hit elmélyítése, amely arra ösztönöz minket, hogy őszintén és következetesen valljuk meg a Krisztusba vetett hitünket.

Emellett kiemelt hangsúlyt kap a szolidaritás és a testvéri szeretet, amelynek jegyében mindannyiunkat arra buzdítanak, hogy támogassuk a szegényeket, a rászorulókat és a társadalom peremére szorult társainkat. Végül ugyancsak fontos szerepet kap a bűnbánat és a kiengesztelődés, amelyek segítik a megújulást.

A püspöki szinódus szerepe a szentév alatt

A holnap kezdődő szentév a hit, a remény és a szeretet megújításának ideje, ezért is választotta Ferenc pápa „A remény zarándokai” mottót. Ez kifejezi, hogy aki rálép a kiengesztelődés és az életszentség útjára, az egy reményteli jövő felé halad, akár a zarándok, aki szent meggyőződéssel tesz meg minden egyes lépést a célig. A remény zarándokaiként most mi is  megújulhatunk, hogy velünk egyházunk is megújuljon. Mert ez nem csupán egyéni út ez az egész egyház közös útja, amelyet a 2024 októberében lezárult Püspöki Szinódus XVI. rendes közgyűlésének záródokumentuma is támogat. A szinódus célja, hogy az egyház új lendületet kapjon a közösségi élet, a párbeszéd és az együttműködés terén.

Ez a szellemiség pedig tökéletes összhangban van a szentév üzenetével, amely az egység és az irgalmasság megélésére ösztönöz.

A szentév arra hív minket, hogy megújult szívvel és lélekkel tegyünk tanúságot az evangéliumról. Ferenc pápa fontosnak tartja, hogy a szinódus által elindított lelki és közösségi megújulás a szentév során láthatóvá váljon az egyházban és a világban egyaránt. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a helyi egyházak csatlakozzanak az egész éves eseményhez.

A jövő év megújulásra hív mindenkit (Fotó: Getty Images)

Milyen programok várnak ránk?

Talán nem meglepő, hogy a 2025-ös év egyházi programjai társadalmi szempontból is kiemelkedőek lesznek. A szentév hamarosan Rómába vezető zarándoklatokkal indul, az egyházmegyék pedig helyi zarándoklatokat szerveznek, melyekről a honlapjaikon adnak tájékoztatást.

A zarándoklatok mellett külön figyelmet kapnak az ezzel párhuzamosan induló szociális projektek is: a szolidaritás szellemében  a rászorulókat, a szegényeket és a hajléktalanokat cselekvő módon támogatja az egyház. Mindezek mellett számos kulturális programot tartanak világszerte, amelyek célja, hogy megmutassák a keresztény kultúra sokszínűségét. Lesznek koncertek, kiállítások, konferenciák és szemináriumok is. A Megújul.hu, valamint a Szemlélek csapata is több programmal készül, a részletekről hamarosan információval szolgálunk.

Végül nem maradhat ki a digitális evangelizáció sem, amelynek keretében online események és közösségimédia-kampányok szólítják meg a fiatalokat annak reményében, hogy közelebb kerüljenek az életszentséghez. A 2025-ös szentév tehét tele lesz olyan értékes programokkal, melyeknek magunk is részesei lehetünk, hogy testben és lélekben is a megújulás útjára lephessünk.

 

 

Szinodalitás: Az Egyház közös útja

A szinodalitás fogalma az utóbbi években került az egyház középpontjába, különösen Ferenc pápa pápaságának idején. Az „együtt haladás” mint alapelv nemcsak a döntéshozatali folyamatokra, hanem az egyház missziós tevékenységére, hitéletére és közösségi mivoltára is hatással van. De mit jelent a szinodalitás a gyakorlatban, és hogyan segítheti az egyház lelki és strukturális megújulását? Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szinodalitás fogalmát, bibliai alapjait, gyakorlati megvalósítását, valamint kihívásait és lehetőségeit.

Read more

A szinódus jelentősége: Együtt gondolkodás az egyház jövőjéről

A szinódus az egyházi élet egyik legfontosabb és legmélyebb hagyománya, amelyben a közösség tagjai – püspökök, papok, szerzetesek és világi hívők – együtt keresik az utat az evangéliumi tanítások és a mai világ kihívásai között. Nemcsak tanácskozás, hanem valódi lelki utazás, amely az imádság, a párbeszéd és a közösségi bölcsesség fényében zajlik. Read more