Tag Archive for: Német László

Német László bíboros a szinodalitásról és XIV. Leó pápáról

Szombaton este szentmise keretében foglalja el Santa Maria Stella Maris címtemplomát Rómában Német László bíboros, Belgrád érsek-metropolitája. Az esemény alkalmából szemlézzük a bíboros interjúját az Avvenire című olasz lapból, benne a szinodalitásról, XIV. Leó pápáról és a nők szerepéről szóló gondolatokkal.

„(…) ‒ Milyen lesz XVI. Leó pápasága?

‒ Olyan, amely megmutatja Isten szeretetét az emberiség iránt. Ugyanakkor az egyház egységére fog építeni – ez nem azonos az egyformasággal, ahogyan Prevost bíborossal is megbeszéltük a szinodalitásról szóló két ülés során. Olyan pápaság lesz ez, amely nyitott minden jóakaratú férfi és nő felé.

‒ Ön és a pápa is volt misszionárius. Miben segítheti ez őt péteri szolgálatában?

‒ A missziós évek révén közvetlenül megtapasztalható a világ kulturális, történelmi és etnikai sokfélesége, és ez segít megérteni, hogy a különbségek tisztelete elengedhetetlen. Ezeket maga az Úr akarta – Isten mindenkit ugyanúgy szeret. Nem a mi dolgunk rangsorolni. Épp ellenkezőleg: feladatunk értékként megbecsülni a különbségeket. Az ágostonosok – csakúgy, mint mi, verbita misszionáriusok, akik 2025- ben ünnepeljük alapításunk 150. évfordulóját – nemzetközi szemlélettel rendelkeznek, és ez tágítja a horizontokat. A szerzetesi élet megkönnyíti a közös döntéshozatalt. Minden elöljáró mellett tanácsadók állnak, akiknek jelentős a szerepük. Remélem, Leó pápa is támaszkodik majd tanácsadói testületre. A Ferenc pápa által létrehozott C9 – a bíborosi tanács – érdekes kezdeményezés volt, de fejlesztésre szorul, és nagyobb súlyt kell kapnia.

‒ A volt Jugoszláviában könnyen fellángolhatnak újra a feszültségek. Mit gondol XIV. Leó békefelhívásairól?

‒ A békéért való elkötelezettség kulcsfontosságú kihívás. Ha Szerbiára gondolok, azt mondom, hogy a béke a párbeszéden és a megbékélés szavain keresztül vezet. Amikor elolvasom hazám újságjait vagy látom, mi történik az utcákon, azt kérdezem: miért nem beszélünk inkább egymással, ahelyett hogy megosztottságot szítunk? A béke nem épülhet egy autoriter rendszerben, ahol a hatalom kevesek kezében van, és a média manipulálja a közvéleményt.

‒ A pápa hivatal létrehozását szorgalmazza a párbeszéd elősegítésére más keresztény felekezetekkel. Mi a helyzet ezen a téren Szerbiával, ahol az ortodox egyház a meghatározó?

‒ A katolikus egyház nem mondhat le a párbeszédről az ortodox egyházakkal – így a moszkvai patriarchátussal sem. Szerbiában a katolikus közösség kisebbségben van. Én inkább párbeszédről, mint ökumenizmusról beszélek. A hangsúly a békés együttélésen van, melynek keretében a szeretet és a tisztelet kéz a kézben jár. Őszintének kell lennünk: ezer éve megoszt bennünket a történelem. A kereszténység két tüdőből áll: egy keletiből és egy nyugatiból. Még ha az eredmények nem látványosak is, folytatni kell az egymáshoz közeledés útját. (…)

‒ A pápa a kollegialitásról és a szinodalitásról beszél. Egyesek viszont „túlzott szinodalitástól” tartanak. Ön mit gondol erről?

‒ Ez irányváltás, amit folytatni kell. A szinodalitást olyan újszülöttként látom, aki kezdetben zavart kelt maga körül, de akit fel kell nevelni. A péteri primátus, a püspöki kollegialitás és a szinodalitás nem állnak ellentétben egymással. Ferenc pápa lendülete a hívő népet állítja középpontba – akiket meg kell hallgatni, és nem lehetnek csupán passzív befogadói az egyházi üzeneteknek. A szinodalitással kapcsolatban bizonyos kérdéseket tisztázni kell. A püspöki szinódus például maradjon meg a püspökök tanácskozásának. Ugyanakkor érdekes az a javaslat, amely 2028-ra egy úgynevezett egyházi közgyűlést irányoz elő – a szinódusi titkárság március 15-i levele alapján. Ez új, eltérő forma, amelynek volt egy sikeres példája Latin-Amerikában 2021-ben. Egyes félelmek érthetők. De nem gondolom, hogy a nép meghallgatása veszélyeztetné püspöki méltóságomat, hiszen az a püspökszentelésből fakad.

‒ Mi a helyzet a nők szerepével?

‒ Beszédeiben Leó pápa már többször külön is köszöntötte a nőket. Ez is annak a jele, hogy tisztában van vele, milyen fontos szerepet töltenek be az egyházban. Úgy gondolom, ebben a kérdésben különböző tempóra van szükség az egyházban: Németországban gyorsabb haladásra van lehetőség; Afrikában vagy ortodox többségű országokban – mint az enyém – óvatosabban kell eljárni, hiszen ott a nőknek nincs semmilyen egyházi feladatuk. Ugyanakkor támogatom a női diakonátus visszaállítását, amely korábban is létezett az egyházi gyakorlatban, és az ortodox egyházban ma is több formában jelen van. Az egyháznak jót tesz, ha a nők nemcsak jelen vannak a liturgiában, hanem aktív szerepet is vállalhatnak benne.”

Szenvedély, bátorság, humor – a Szinodalitás magyarul konferencia a résztvevők szemével

Arra kértük az egyházi megújulás témájában március elején tartott rendezvény több száz fős közösségét, értékeljék a négy szervezet által közösen megvalósított programot.

Az Erdő Péter és Német László bíborosok fővédnökségével rendezett konferenciának az volt a küldetése, hogy közelebb hozza a magyar keresztényekhez a 2021–2024 között zajlott szinodális folyamat által felszínre hozott gondolatokat, valamint az ezek alapján a püspöki szinóduson meghozott döntéseket. A kimagasló érdeklődéssel kísért eseményről itt olvasható képes beszámolónk, és két olyan videós összeállítást is készítettünk, amelyekben a jelenlévők fogalmazzák meg saját szavaikkal, mit jelent számukra a szinodalitás kifejezés, illetve milyen egyházról álmodnak.

A négy szervező – a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, az Egyházi Fejlesztők, a Megújul.hu, valamint a Püspöki Szinódus Titkársága – összefogásával létrejött találkozót követően arra bátorítottuk a résztvevőket, hogy aki szívesen bekapcsolódna a márciusi konferenciával elindított gyakorlatias programsorozatunk fejlesztésébe, küldjön írásos visszajelzést számunkra. Az alábbiakban ezekből a reflexiókból adunk közre egy összefoglalót. A pozitív visszajelzések mellett kritikai észrevételek is érkeztek – hálásak vagyunk minden üzenetért!

„Szakmailag nagyon magas szintet ért el a konferencia. Mind a kiválasztott előadók személye, a nyomtatott munkafüzet. Klassz volt. Legyen még sok hasonló rendezvény.”

„Egyetlen negatívum, hogy az angol nyelvű előadás nagyon hosszú volt.”

„Igazi közösségi élmény volt, minden szervezőnek köszönöm minden percét, amit ez ügyben tett.”

„Nekem reményt adott, hogy a szinodalitás valósága, üzenete, tartalma megjelenhetett ezen a konferencián, a magyar egyház itt-ott-amott klerikális életében. Az igazi munka csak most kezdődik, hogy ez a magvetés növekedni tudjon és legyenek elkötelezett lelkek, akik ezt az igen komplex munkát tovább viszik a hit erejével és azzal a küldetéstudattal, hogy Isten ezt kéri a 3. évezred egyházától.”

„Jól szervezett volt a konferencia, az információ is jól áramlott. Esetleg a délutáni beszélgetéseknél a helyszínek megtalálását lehetett volna még gördülékenyebbé tenni.”

Amiről szívesen hallottak volna többet a résztvevők:

„Hogyan jelenik meg mindez egy plébános és a hívek viszonyában, hiszen püspökökkel alig találkozunk az életben, plébánosunkkal hetente akár többször is. S ezen a szinten történik a legtöbb esemény.”

„Konkrét gyakorlati tippek a konkrét kisközösségek, plébániai közösség életére vonatkozóan.”

„A szinodalitás konkrét jövője Magyarországon. Jó látni, hogy vannak, akik több szinten élik és gyakorolják a szinodalitást. Nem volt látható, hogy a puszta tényen túl, hogy megvolt ez a találkozás, mi lesz az ott történtek távlata.”

„Hogy mi ez az ellenállás a szinódussal kapcsolatban Magyarországon.”

„Ebbe az időbe ennyi fért és az is tömény volt.”

Az egyes előadásokról és a kerekasztalról is volt véleménye a szemmel láthatóan bevonódott közösség tagjainak:

„Mindegyik tetszett, mert mindenkiben ott volt a szenvedély, a tűz, a szinodalitás iránti elköteleződés, ezen túl a könnyedség, a jó humor, és az, hogy az előadó egy volt közülünk: közvetítő, aki átadott valamit a saját szinodális létéből, és ezzel nyomott hagyott a hallgatóságban.”

„Minden előadás, megszólalás érdekes, szép volt. Nekem különösen Német László (egyszerű, élményszerű személyes hang), Csiszár Klára (sok értékes magával ragadó kép, lényegi dolgok, az újdonság kiemelése) és Fülöp atya üzenete tetszett. Értékes volt Varga László püspök úr hazai tapasztalata!”

„Az őszinte, egyenes légkör hitelessé tette a megszólalókat. A humor oldotta a hangulatot és segítette a figyelem fenntartást.”

„Inkább érdekességnek volt jó a kerekasztal, de persze arra nagyon alkalmas volt. Engem érdekeltek volna a szinódusi folyamat további részei.”

„Valóban élményekről volt szó, és nem elméletről. Jólesett.”

„Fontos, bátor, belekérdezős kérdések, őszinte, időnként bevállalós válaszok. Köszönjük!”

„A kerekasztalban tetszett a személyes hangvétel. Hiányzott még néhány konkrét tapasztalat.”

A konferencia során kiscsoportos formában minden résztvevő kipróbálhatta a „Párbeszéd a Lélekben” módszert. Erről így vallottak a visszajelzők:

„Sokszínű megosztás volt, az időminimum miatt kapcsolódási lehetőség nélkül.”

„Jó volt, hogy kevesen voltunk. Intenzív volt és gondolatébresztő. Jó ötlet volt a képeslap!”

„Különleges élmény volt megtapasztalni azt, hogy együtt, azonos esélyekkel és a másikat tisztelettel hallgatva tudtunk gondolkodni.”

„A rendelkezésre álló idő kevés volt ahhoz, hogy a résztvevők megérezhessék a Párbeszéd a Lélekben új ízét.”

„Gazdag, színes beszélgetés volt, jók voltak a kérdések, mindenki figyelmesen hallgatta a másikat és mindenki betartotta az időkeretet, így lehetőség volt, hogy több körben is megszólaljunk.”

„A meghallgatás kultúráját élhettük meg mint kísérletet.”

És hogyan tovább?

„Bátorság! A türelem paraméter többször is előjött. Nem véletlen, egy kultúraváltásról van szó, az pedig nem megy máról holnapra.”

„Nagyon jó lenne egy gyakorlati segédletet készíteni a »Párbeszéd a Lélekben« módszerről, hogy azt használni lehessen helyi közösségek összejövetelein. Ezen kívül nagyon hálás vagyok, hogy megszerveztétek, óriási szolgálatot tettetek az egyháznak ezzel!”


A „Szinodalitás magyarul” programsorozat a mini szinódusok eseményeivel folytatódik tovább:

legközelebb 2025. június 7-én lesz ilyen összejövetel, a helyszín Debrecen, a házigazda a Hajdúdorogi Metropólia.

Ennek a találkozónak az előkészületeiről hamarosan részletesen is hírt adunk a Megújul felületén.

Fotók: Lambert Attila/Magyar Kurír

Máris teltházas a „Szinodalitás magyarul” konferencia

Tizennyolc nappal a regisztráció megnyitás után, és ugyanennyi nappal annak tervezett zárása előtt a Szinodalitás magyarul konferenciára jelentkezők száma elérte a konferenciaterem befogadóképességének felső határát, a kétszáz főt. A szervezők köszönetüket fejezik ki a kimagasló érdeklődésért, az újabb jelentkezőknek pedig várólistát nyitottak.

A katolikus egyház megújulásáért folytatott párbeszédnek teret adó rendezvényt március 1-jén tartják a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola nagytermében, fővédnökei Erdő Péter és Német László bíborosok. A tanácskozáson lehetőség nyílik megismerkedni a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének döntéseivel és eddigi gyümölcseivel, a hazai egyházi szinodális megújulás első tapasztalataival, de a délutáni csoportos megosztások alkalmával a résztvevők maguk is átélhetik a szinodalitás gyakorlatát. Az együttlétet a szinodalitásról szóló püspöki szinódus magyar résztvevőinek kerekasztal-beszélgetése zárja. A konferencián előadást tart a Vatikánból Magyarországra látogató Nathalie Becquart szerzetes nővér, a Szinódus Főtitkárságának altitkára is.

A tanácskozáson 13 egyházmegye, 14 szerzetesrend és 11 mozgalom – Bokor, Élet Kenyere, Ferences Világi Rend, Fokoláre, Hetvenkét Tanítvány, Kalász, Keresztény Élet Közössége, Munkás Agrár Misszió, Regnum, Sant’Egidio, Schönstatt – képviselteti magát. A 200 regisztrálóból 144 laikus, 20 pap, 25 szerzetes, öt állandó diakónus, és katolikusok mellett más felekezetekből is jelezték részvételüket. A program ezen a linken érhető el.

Szinkronban a reménnyel – plenáris ülést tartottak az európai egyházi vezetők

Belgrádban tartották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) idei plenáris közgyűlését, amelyről Német László érsek, a szervezet alelnöke tájékoztatta a Megújul szerkesztőségét.

Az éves találkozóra június 24. és 27. között került sor – formabontó módon – Szerbia fővárosában, hiszen a helyi érsekség idén ünnepli alapításának századik évfordulóját. A találkozó mottója így hangzott: „A remény zarándokai. Egy szinodális és missziós egyházért.” De vajon milyen úton halad az európai kereszténység? Mire utal a remény, és hogyan valósítható meg a szinodális misszió?

Vita, amely előre mozdít

A plenáris közgyűlésen 39 egyházi vezető vett részt, a kontines püspöki konferenciáinak képviselői, míg további két előadó is jelen volt az eseményen. Robert Francis Prevost bíboros, a Püspöki Dikasztérium prefektusa a püspököknek a szinodális egyházban betöltendő feladatáról beszélt, Josef Sayer professzor pedig a kontinentális kapcsolatokról és a püspöki konferenciák közötti együttműködésről tartott előadást. A találkozó résztvevői az egyházi kérdések mellett társadalmi és politikai témákkal is foglalkoztak. Német László szerint

a közgyűlésen tapintható volt az egyházi vezetők közötti véleménykülönbség,

különösen is az európai parlamenti választások eredményei kapcsán. „Heves viták voltak a júniusi európai parlamenti választások eredményeiről, ugyanis a 39 püspöki konferencia közül 27 az Európai Unió területén fekszik. A kérdés az volt, hogy milyen irányba megy most Európa, és mire lehet számítani a közeljövőben” – mondta a CCEE alelnöke.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának közgyűlésen 39 egyházi vezető vett részt (Fotó: CCEE)

Változó erőviszonyok között is irányt mutat az evangélium

Német László érsek elmondása szerint az új politikai erőviszonyok komoly kihívásokat jelentenek az egyház számára. Ezért az egyházi vezetők kiemelt témaként kezelték a kereszténység politikai életben betöltött szerepét. „Világos, hogy a keresztények is részt vesznek a választásokon, de a püspökökáltal képviselt vélemény nem lehet egyirányú. Nekünk, egyházi vezetőknek mindegyik párttal együtt kell működnünk, amennyiben erre van lehetőségünk. Ugyanakkor például a német püspöki konferencia elzárkózik minden együttműködéstől a radikális jobboldali pártokkal, mint például az Alternatíva Németországért párt. Illetve Ausztriában is felülvizsgálják az egyház és az Osztrák Szabadságpárt kapcsolatát.” Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség az egyház politikáról folytatott diskurzusára. A válasz nyilvánvaló:

a CCEE egyik legfontosabb célkitűzése, hogy előmozdítsa a párbeszédet és az együttműködést

az adott társadalmakban, tehát a politikai szereplőkkel is, függetlenül azok ideológiai hovatartozásától. Továbbá fontos, hogy az egyház megőrizze függetlenségét és hitelességét a politikai életben. Hogy az átrendeződő geopolitikai viszonyok hogyan hatnak a kereszténységre? Ezt egyelőre nem lehet pontosan tudni, mindenesetre annyi biztos, hogy az európai parlamenti választások eredménye és a világban zajló geopolitikai változások nagy hatással lesznek a közösségeinkre. „A CCEE feladata, hogy reagáljon a változásokra, és segítsen az Európában működő püspöki konferenciáknak az evangéliumi értékek megvalósításában” – hangsúlyozta Német László.

A remény útján konkrét lépéseket tettek

A migráció kérdése is nagy hangsúlyt kapott a közgyűlés során. „A döntő többség pozitívan áll hozzá, olyan értelemben pozitívan, mint ahogy a Szentatya is. Tehát tudjuk, hogy mérlegelni kell, hogy hogyan és kiket fogadunk be, és segítünk az integrációban. Nagyon fontos, hogy megőrizzük az európai toleranciát és az együttműködés szellemét, amely a kirekesztés ellen szól. De ehhez hozzátartozik az emberi élet védelme is, amelyet az első pillanattól az utolsóig óvni kell, márpedig ebben különböznek az európai országok álláspontjai” – mondta a belgrádi érsek, majd megjegyezte, hogy az esemény során a püspökök találkoztak Porfirije szerb ortodox pátriárkával is, és közösen imádkoztak a békéért. A háromnapos találkozó alatt minden nap közös Szentmisén is részt vettek a képviselők.

A CCEE emellett kiemelten fontosnak tartja a gyermekvédelem, különösen a prevenció területén végzett munkát.

„A katolikus egyház sikeresen kidolgozott egy nagyon erős gyermekvédelmi szabálysorozatot,

amely jogilag is kötelező érvényű, és sokkal szigorúbb, mint az állami törvények” – mondta Német érsek. Ez a szemlélet segíti az egyházat abban, hogy megvédje a legkiszolgáltatottabb teremtményeket, és biztonságban tudja a közösségeket. A találkozó egyik fontos eredménye Antonio Ammirati atya megválasztása volt a CCEE új főtitkárává. Ammirati atya, aki korábban a CCEE altitkára és szóvivője volt, öt évre kapott megbízatást. A következő plenáris közgyűlésre 2025. október 8-10. között kerül sor Lisszabonban.