Tag Archive for: Vatikán

Hároméves programot hirdetett a Szentszék a szinodalitás jegyében

A Szentszék március 15-én nyilvánosságra hozta, hogy milyen lépések következnek a 2023–2024-es püspöki szinódus után. Ferenc pápa jóváhagyásával a Szinódus Főtitkársága útmutatót adott ki, amely minden helyi egyházközség és csoport számára támpontokat nyújt a következő években elvégzendő munkához.

A dokumentum az „Egy szinodális egyházért – közösség, részvétel, küldetés” nevet kapta, és célja, hogy három éven belül a gyakorlatban is megvalósuljon a szinodalitás. Az általános irányok mellett szerepet kap benne a helyi kultúra, a hagyományok, és

figyelembe veszik az adott közösségek sajátos igényeit is.

Tehát nem csupán központilag meghatározott célok végrehajtásáról van szó, ahogy az egyháztörténelem során a zsinatok esetében történt. Ezúttal a megvalósítás formája attól függ, hogyan értelmezik és keltik életre a részegyházak a szinódus iránymutatásait. Így a helyi egyházak nemcsak végrehajtók, hanem aktív alkotók, és tapasztalataik, meglátásaik szerint alakíthatják az egyház jövőjét.

A hároméves program alatt jubileumi ünnepséget is terveznek. (Fotó: Vatican media)

A gyakorlatban ezt a következőképpen kell elképzelni: a helyi egyházak a támpontok alapján három éven keresztül közösen értékelik a folyamatokat.

  • 2025 májusában megjelenik a részletes útmutató, amely segítséget nyújt a helyi közösségeknek.
  • 2025 júniusától 2026 decemberéig helyi szinten zajlik a szinódusi iránymutatások megvalósítása.
  • 2027 első felében az egyházmegyék értékelő üléseket tartanak, hogy áttekintsék és megvitassák az eredményeiket.
  • 2027 második felében sor kerül a nemzeti és a nemzetközi püspöki konferenciák értékelő találkozóira, ahol az országok és a régiók tapasztalatait összegzik.
  • 2028 első felében kontinensek szerinti találkozókat tartanak, hogy áttekintsék az egyes világrészek sajátos kérdéseit és sikereit.
  • 2028 júniusában nyilvánosságra hozzák az egyházi közgyűlés munkadokumentumát, benne az addigi tapasztalatokkal és további kérdésekkel.

A teljes program 2028 októberében zárul a Vatikánban egy úgynevezett egyházi közgyűlésen. A tervek szerint ez lesz az a nagy horderejű találkozó, amelyen a világegyház képviselői megvitatják, miként működhet a szinodalitás hosszú távon, végül kijelölik a további teendőket.

A hároméves program része lesz az egyházmegyei és az országos szinóduscsapatok jubileumi ünnepe 2025. október 24–26. között.

Kiemelt kép: Vatican media

Először neveztek ki nőt püspöki helynökké Ausztriában

Történelmi jelentőségű döntés született az ausztriai Gurk–Klagenfurt Egyházmegyében: először neveztek ki nőt olyan tisztségre, amely feladatköreit tekintve hasonlít a püspöki helynökéhez, ám valójában nem azonos vele.

Nemrég számoltunk be arról, hogy január elején egy vatikáni „minisztérium”, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére került Simona Brambilla szerzetesnővér, ezzel is jelezve Ferenc pápa elkötelezettségét a női vezetők iránt. A gurki egyházmegye mostani kinevezéséről az osztrák egyházi vezetés döntött. Az új helynök a karintiai püspök, Josef Marketz  munkáját segíti:

szinodalitási és egyházfejlesztési feladatokért felel az egyházmegyében.

Barbara Velik-Frank 1968-ban született Bécsben, házas, két felnőtt lány édesanyja. Katolikus szakképzésből és hitoktatásból diplomázott, majd nemzetközi fejlesztési együttműködésben és hittanárként dolgozott. A Gurk–Klagenfurt Egyházmegyében számos egyházi pozícióban dolgozott már. Vezette a Szinodalitási és Egyházfejlesztési Hivatalt, lelki téren szolgálta a Katolikus Nőmozgalmat, valamint képzési vezetőként segítette a plébániai pasztorális munkatársak felkészítését. Ezenfelül

szervezetfejlesztéssel foglalkozott, és helyettes ügyvezetőként koordinálta az Egyházi Hivatalok és Szolgálatok Intézetének működését.

Kinevezése  vitákat szült, ugyanis az egyházjog szerint püspöki helynök (németül: Bischofsvikar) csak felszentelt pap lehet. Barbara Velik-Frank kinevezése azonban más típusú szolgálatként valósul meg, új (Bischöfliche Vikarin) megnevezéssel, amely egyértelműen megkülönbözteti azt a kanonikus „Bischofsvikar” tisztségtől. Míg a hagyományos püspöki helynök közvetlenül a püspököt helyettesíti, és kizárólag felszentelt pap töltheti be, addig a „Bischöfliche Vikarin” egy új cím, amelyet Marketz püspök saját hatáskörében, Ferenc pápa szinódusi törekvéseire hivatkozva hozott létre.

A kinevezés tehát nem tekinthető a hagyományos kánonjogi értelemben vett püspöki helynöki kinevezésnek, hanem egy új egyházi vezetői pozíció, amely a laikusok, különösen a nők növekvő egyházi szerepvállalásának konkrét megvalósulása.

Máris teltházas a „Szinodalitás magyarul” konferencia

Tizennyolc nappal a regisztráció megnyitás után, és ugyanennyi nappal annak tervezett zárása előtt a Szinodalitás magyarul konferenciára jelentkezők száma elérte a konferenciaterem befogadóképességének felső határát, a kétszáz főt. A szervezők köszönetüket fejezik ki a kimagasló érdeklődésért, az újabb jelentkezőknek pedig várólistát nyitottak.

A katolikus egyház megújulásáért folytatott párbeszédnek teret adó rendezvényt március 1-jén tartják a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola nagytermében, fővédnökei Erdő Péter és Német László bíborosok. A tanácskozáson lehetőség nyílik megismerkedni a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének döntéseivel és eddigi gyümölcseivel, a hazai egyházi szinodális megújulás első tapasztalataival, de a délutáni csoportos megosztások alkalmával a résztvevők maguk is átélhetik a szinodalitás gyakorlatát. Az együttlétet a szinodalitásról szóló püspöki szinódus magyar résztvevőinek kerekasztal-beszélgetése zárja. A konferencián előadást tart a Vatikánból Magyarországra látogató Nathalie Becquart szerzetes nővér, a Szinódus Főtitkárságának altitkára is.

A tanácskozáson 13 egyházmegye, 14 szerzetesrend és 11 mozgalom – Bokor, Élet Kenyere, Ferences Világi Rend, Fokoláre, Hetvenkét Tanítvány, Kalász, Keresztény Élet Közössége, Munkás Agrár Misszió, Regnum, Sant’Egidio, Schönstatt – képviselteti magát. A 200 regisztrálóból 144 laikus, 20 pap, 25 szerzetes, öt állandó diakónus, és katolikusok mellett más felekezetekből is jelezték részvételüket. A program ezen a linken érhető el.

Újabb nő magas egyházi tisztségben: egy apáca lett a vatikáni Kormányzóság elnöke

Eddig a Vatikánvárosi Állam Kormányzóság főtitkára volt, márciustól az intézmény elnöke lesz Raffaella Petrini. Az Eucharisztikus Ferences Nővérek rendjének tagja idén már a második nő, akit Ferenc pápa magas egyházi tisztségre nevezett ki.

Január elején egy vatikáni „minisztérium”, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére került Simona Brambilla szerzetesnővér, ezzel jelezve Ferenc pápa elkötelezettségét a női vezetők iránt. Most pedig az egyházfő azt jelentette be, hogy márciustól egy másik apáca, Raffaella Petrini áll a Vatikánvárosi Állam Kormányzóság élére. Az Eucharisztikus Ferences Nővérek közösségéhez tartozó szerzetesnő eddig az intézmény főtitkára volt.

Az 1939-ben alapított Kormányzóság épülete a pápai állam területén található. Végrehajtó hatalmi szervnek számít, és sajátos, a Szentszéktől független hatáskörrel bír.

Számos hivatalt irányít, többek között a pápai állam műszaki, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági és idegenforgalmi ügyeit. Hozzá tartozik a Vatikáni Múzeum és a Pápai Csendőrség is.

A Kormányzóság vezető tisztségeit eddig egyháziak töltötték be, világiak a középvezetők és az alkalmazottak között voltak.

A római születésű Raffaella nővér 2005 és 2021 között a Vatikáni Népek Evangelizációja Kongregációjában dolgozott. 2007-ben tett örökfogadalmat az Eucharisztikus Ferences Nővérek közösségében. Korábban politikai tudományokból diplomázott, majd szociológiából doktorált, később a Szent Tamás Pápai Egyetemen (Angelicum) a jóléti gazdaságtan és a gazdasági folyamatok szociológiája professzora lett.
„A magas pozíciókat betöltő nők, akár az egyházban, akár azon kívül, ma arra vannak hívva, hogy (…) gondoskodjanak a gyengékről, és minden döntés középpontjába helyezzék az emberi méltóságot” ‒ fogalmazott egy korábbi előadásában a nővér. Szerinte „a nők nem jobbak vagy rosszabbak a férfiaknál. Különbözők vagyunk, és kiegészítjük egymást. (…) A nők olyan velük született ajándékokat hordoznak, amelyek kapcsolódnak a mások iránti gondoskodásra való képességükhöz, és hogy anyaként új életet hozzanak világra.” Egyúttal hangsúlyozta a nők szerepét a gyengék, az elesettek, a sérülékeny emberek, illetve az áldozatok védelmében, ezzel kiegészítve a férfiak hagyományosan igazságközpontú megközelítését.

Nőt neveztek ki egy vatikáni „minisztérium” élére

Egyháztörténelmet írt Ferenc pápa – a mostani lépés a szervezeti megújulás első fontos lépése lehet. Az olasz apáca helyettese egy spanyol bíboros lesz.

Január 4-én új vezetőt nevezett ki Ferenc pápa a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma élére, az erről szóló hivatalos értesítés január 6-án jelent meg a Vatikán hivatalos értesítőjében. Az új prefektus Simona Brambilla szerzetesnővér lett, általa pedig a katolikus egyház történelmében először került nő ilyen magas pozícióba. A dikasztériumok a Római Kúria csúcshivatalai, nagyjából a demokratikus országok minisztériumainak felelnek meg az ilyen szervezetek.

Brambilla nővér Monzában született 1965-ben. 21 éves korában ápolónői végzettséget szerzett, majd néhány évvel később belépett egy missziós rendbe (Consolata Missionaries, M.C.), pszichológiát tanult Rómában. Misszionáriusként Mozambikban szolgált, 2002-2006 között pedig már előadó volt a Pápai Gergely Egyetemen. 2011-ben megválasztották rendje legfőbb elöljárójának, ebben a tisztségében hat évre rá megerősítették, így 12 évig irányította a misszionárius közösséget. 2023 óta a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma titkára volt, most a teljes szervezet vezetésére kapott kinevezést.

Ez a döntés összhangban van a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének záródokumentumában foglaltakkal, különösen a 60. pont iránymutatásával. A tanítóhivatal részévé vált dokumentum szerint

„nincsenek olyan okok, amelyek megakadályoznák a nőket abban, hogy vezető szerepeket töltsenek be az Egyházban”.

A dikasztérium új prefektusának helyettese a spanyol származású Ángel Fernández Artime szalézi szerzetes lett, akit úgy kreált bíborossá 2023-ban Ferenc pápa – és vált ezáltal pápaválasztóvá –, hogy akkor még nem volt püspökké szentelve (ami rendkívül ritka a katolikus egyházban). Ő 10 évig, 2014-2024 között volt saját szerzetesrendje legfőbb elöljárója, nagyrektora.

Simona nővér is részt vett a legutóbbi püspöki szinóduson, ennek kapcsán így fogalmazott: „Mélyen hiszek a szinodális folyamatban. A Szentlélek tapasztalatával gazdagodtunk és gazdagodunk, amely arra hívja az Egyházat, hogy együtt haladjunk, egymást meghallgatva, együtt fejlődve. Ebből a tapasztalatból már nincs visszaút.”

(Nyitókép forrása: vitaconsacrata.va)

Itt olvasható először magyarul a szinodális szinódus záródokumentuma

Örömmel jelentjük be, hogy magyar nyelven is elérhető a Püspöki Szinódus XVI. Rendes Közgyűlésének záródokumentuma, amely először a Megújul.hu-n olvasható.

A dokumentum magyar nyelvű változata fontos mérföldkő a hazai közösségek számára, hiszen lehetőséget ad, hogy együtt gondolkodjanak a megfogalmazott iránymutatáson. Az eredeti dokumentumot október 28-án tette közzé a Vatikán, mostantól viszont a magyar nyelvű verzió is elérhető. A záródokumentum különlegessége, hogy Szentatya nevét viseli ilyenre korábban nem volt példa az egyház történetében. Ferenc pápa a nevét adta ahhoz az íráshoz, amely összegzi a megújuló egyház útját, ezzel konkrét iránymutatást ad mind a klérusnak, mind a laikusoknak.

Aktuális kérdések, aktuális válaszok

A záródokumentum olyan fontos kérdéseket tárgyal, mint a befogadás és a megértés, a migráció és az empátia, valamint a nők szerepe a jövő egyházában. Olvassuk együtt a szinodális szinódus záródokumentumát, fogjuk a kezünkbe, akár egy kézikönyvet, és cselekedjünk úgy, ahogy Ferenc pápa is buzdít minket: ne legyünk ülő egyház, keljünk útra mindannyian!

A dokumentum az alábbi képre kattintva szabadon letölthető.

A római utazás véget ért – mutatjuk, mit hoztunk magunkkal

A Megújul.hu helyszíni tudósítója exkluzív interjúkkal jelentkezik egyenesen a Vatikánból, ahol személyesen fogadták őt egyházi vezetők.

A világegyház egész októberben a szinódusra figyelt. Vajon merre halad a jövő egyháza? Milyen konkrét lépéssel kezdődik a megújulás? Egyenes válaszokat kaptunk ezekre a kérdésekre, sőt személyesen beszéltünk több egyházi vezetővel a jövő egyházáról. Most kinyitjuk a poggyászunkat, és megmutatjuk, mit hoztunk magunkkal Rómából: megosztjuk olvasóinkkal az ott készített mély, elgondolkodtató és sokatmondó beszélgetéseket.

Exkluzív találkozások

A következő négy héten, minden hétfőn közzéteszünk egy interjút, amelyet a Megújul.hu helyszíni tudósítója készített a Vatikánban. Íme, egy kis ízelítő abból, hogy milyen érdekes és értékes találkozásokról olvashatunk a következő hónapban.  

Mario Grech máltai bíboros, a Püspöki Szinódus főtitkára (Fotó: Gégény István)

Mario Grech máltai bíboros, a Püspöki Szinódus főtitkára elmondta, hogy egyáltalán nem érzi fáradtnak magát, a 2021 óta tartó szinodális folyamat irányítása nem jelentett számára terhet egy kicsit sajnálja is, hogy véget ért a szinódus központi, hivatalos szakasza.

Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek (Fotó: Gégény István)

Az osztrák Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek videóinterjú keretében beszélt arról, hogy megérti az egyházat érintő változások kapcsán sokakban felmerülő aggodalmat. Új dolgok esetén a félelem szerinte természetes emberi reakció – ennek kapcsán mély, személyes vallomást is megosztott velünk, amely közelgő visszavonulásához kapcsolódik.

Jean-Claude Hollerich luxemburgi bíboros, a szinódus főrelátora (Fotó: Gégény István)


Jean-Claude Hollerich luxemburgi bíboros, a szinódus főrelátora az egyházi vezetők alázatos hozzáállásának szükségességét hangsúlyozza ennek jegyében elmondta, hogy személyesen neki is szüksége van szinodális megtérésre.

Stephan Oster, Passau megyéspüspöke (Fotó: Gégény István)

A német Stephan Oster, Passau megyéspüspöke nem beszélt össze Hollerichborossal, mégis ugyanúgy a személyes megtérés, lelki megújulás fontosságát hangsúlyozta, s megemlítette, mennyire szomorúvá teszi, hogy Európában súlyos válságban van a szentgyónás, a bűnbocsánat szentsége. Esetében külön kitértünk médiaszerepléseire, hiszen püspökként igen aktívan jelen van a közösségi média világában.

Mind a négy egyházi vezető őszintén beszélt arról, hogyan látja a jövő egyházát, ebből pedig egyértelműen kiderül számunkra, hogy milyen is megújuló egyház stílusa: őszinte, közvetlen és bátor. A következő hetekben is érdemes lesz velünk tartani.

Szöveg: Gégény István/Vermes Nikolett
Fotó: Gégény István

 

Eljött a szinódus utolsó napja, a Vatikán nyilvánosságra hozta a záródokumentumot

Október 26-án este sor került a XVI. Püspöki Szinódus második ülésének záró sajtótájékoztatójára. A késő estébe nyúló esemény rávilágított a szinodális folyamat legfontosabb pontjaira és a záródokumentumban megfogalmazott új irányokra. Nézzük, merre halad a jövő egyháza!

A Vatikán sajtótermében neves egyházi vezetők álltak a sajtó rendelkezésére ezen az estén, hogy bemutassák a szinódus záródokumentumát és válaszoljanak az újságírók kérdéseire. Az eseményen részt vett Mario Grech bíboros, a Szinódus főtitkára; Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus általános referense; Maria de los Dolores Palencia Gómez nővér, elnöki delegált; Giacomo Costa atya és Riccardo Battocchio püspök, mint különleges titkárok; valamint Paolo Ruffini, a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa és a tájékoztatási bizottság elnöke, akik átfogó képet adtak a szinódusi munka eredményeiről és a további lépésekről.

„Egy új korszak kezdődik” 

Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus főrelátora hangsúlyozta, hogy a szinodális folyamat nem csupán a hagyományos vallási elvek ápolásáról szól, hanem új párbeszédformák kialakításáról is, amelyek mindannyiunk számára lehetőséget adnak hitünk mélyebb megélésére. Mint mondta, ebben a jelentős pillanatban egy új korszak küszöbén állunk, amely egy megújult, közösségcentrikus egyház képét vetíti előre. „A szinódus nem ideológiai küzdelmekről szólt.

Ez nem liberálisok és konzervatívok harca volt.

Itt minden résztvevő hozzájárulása együttesen formálta a közös jövőképet” – mondta a bíboros, aki ezzel új megvilágítást adott az elmúlt egy hónap eseményeinek. Szerinte ugyanis a valódi egység nem az uniformizálásban, hanem a sokféleség harmóniájában rejlik.

Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus általános referense (Fotó: Gégény István)

„Elkötelezettek vagyunk a megújulás mellett” 

Mario Grech bíboros, a szinódus titkárságának vezetője bejelentette, hogy a szinódusi határozatokat több mint kétharmados többséggel fogadták el.

„Ez az eredmény azt tükrözi, hogy minden résztvevő elkötelezett az egyház jövőjének alakítása mellett”

– mondta Grech bíboros, majd hozzátette, hogy ezzel hivatalosan is egy új szinodális szakasz veszi kezdetét, amely az egyházi megújulás kulcseleme lesz. Mindezek tetejében a bíboros az este során köszönetet mondott a sajtó munkatársainak, akik továbbadják a szinódus hírét.

Mario Grech bíboros, a Szinódus főtitkára (Fotó: Gégény István)

Új szerepben a nők

A szinódus történetében először női vezetők is jelentős szerepet kaptak, ami újabb mérföldkövet jelent az egyházi hierarchia fejlődésében. Maria de los Dolores Palencia Gómez, a szinódus delegált női elnöke kiemelte, hogy az egyház egyre nagyobb nyitottsággal fogadja a nők véleményét és aktív részvételét. „A szinódus hatására a jövőben várhatóan még nagyobb figyelmet fordítanak majd a nők egyházi szerepének erősítésére, ami az egyház sokszínűségét és egységét szolgálja” – mondta határozottan a női elnök.

Maria de los Dolores Palencia Gómez nővér, elnöki delegált (Fotó: Gégény István)

Kibontakozóban az egyház új kommunikációs stílusa

Paolo Ruffini, a Vatikán kommunikációért felelős prefektusa aláhúzta a média és az információáramlás fontosságát. Szavai szerint a közösségi média és a modern kommunikációs eszközök segítségével a hívek széles körben értesülhetnek a szinódusi eseményekről, ami segíti az egyház nyitottságát és átláthatóságát. „A kommunikáció kulcsszerepet játszik az egyház hiteles képének közvetítésében” – jelentette ki Ruffini, aki kiemelte, hogy vége az offline egyház korszakának.

Paolo Ruffini, a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa (Fotó: Gégény István)

Egyenes úton jár a jövő egyháza

A sajtótájékoztató zárásaként az egyházi vezetők felhívták a figyelmet a következő szinódusi szakaszra, amely még több közösségi és kollektív párbeszédre ösztönöz. Az elhangzottak alapján a cél, hogy a hívők még mélyebben bekapcsolódjanak a szinódusi folyamatba, és aktív részeseivé váljanak az egyház életének. Mondták mindezt nagy határozottsággal, amely az egyház történelmében példátlan. Ez lehet a megújuló egyház nyelve: konkrét, egyértelmű és őszinte. A szombat esti esemény rámutatott arra is, hogy

a szinódus nem puszta döntések elfogadásáról szól, hanem egy új, közösségközpontú egyházi élet kialakításáról.

A híveknek a jövőben még több lehetősége lesz, hogy kifejezzék véleményüket és aktívan hozzájáruljanak az egyház jövőjéhez, amint az egyházi vezetők folytatják a párbeszédet és a közös gondolkodást a hívők és a társadalom széles rétegeivel.

Rendhagyó módon az újságírók a sajtótájékoztató kezdetén feltehették kérdéseiket (Fotó: Gégény István)

Az utolsó sajtótájékoztató legfontosabb öt pontja

  1. Szinodális egyház lényege: Az egyház a közösség és misszió jegyében járja szinodális útját, amelynek célja, hogy minden megkeresztelt részt vegyen az evangélium hirdetésében és a közösségi életben. Ez az egység és sokszínűség harmóniáját hangsúlyozza, és a Szentlélek vezetésével a közösségi megújulás felé irányít.
  2. Kapcsolatok megújítása: A szinodális egyház célja új kapcsolatokat kiépíteni, különös figyelemmel azokra, akik marginalizálódnak vagy kizártak. A közösségben való aktív részvétel és a méltóság tisztelete minden hívőt közelebb hoz egymáshoz, valamint Krisztushoz.
  3. Átláthatóság és felelősség: Az egyház belső döntéshozatali folyamatainak megújítása elengedhetetlen a hitelesség és bizalom növeléséhez. Az átlátható vezetési struktúrák és felelősségre vonhatóság biztosítása kulcsfontosságú.
  4. Kötelékek erősítése és adománycsere: Az egyház különböző kulturális és nemzeti hátterű közösségei közötti kötelékek erősítése hozzájárul a katolikus egyház egységéhez, és lehetőséget biztosít a karizmák szimfóniájára, ahol minden hívő szerepe együttesen alkotja a teljes egységet.
  5. Missziós küldetés: Minden megkeresztelt embert arra hív az egyház, hogy életével és tetteivel tanúsítsa Krisztus szeretetét. A szinodális egyház formálja az embereket, hogy a világ minden részén részt vegyenek a misszióban és hűséggel szolgálják közösségeiket.

Szöveg: Vermes Nikolett
Fotó: Gégény István

Lépjünk ki a kényelmes megszokásból, és segítsünk végre a krízist szenvedő testvéreinken!

A pénteki sajtótájékoztatón a szinódus főbb témái mellett a decentralizáció, a migráció kérdései, valamint a helyi és az egyetemes egyház viszonya került előtérbe.

Október 18-án is megtartották az aktuális szinódusi kérdésekkel foglalkozó sajtótájékoztatót a Vatikánban. Ezúttal is több kiemelkedő egyházi vezető és szakértő tartott előadást, beleértve Jean-Marc Aveline bíborost, Luis José Rueda Aparicio bíborost, valamint Stephen Ameyu Martin Mulla bíborost. Az eseményen részt vett többek között Paolo Ruffini, a Vatikáni Kommunikációs Dikasztérium prefektusa is, aki ezúttal is betekintést nyújtott a szinódus jelenleg zajló munkálataiba.

Ne féljünk attól, hogy darabokra hullik az egyház 

Luis José Rueda Aparicio, Kolumbia prímása és Bogota érseke a sajtótájékoztató elején részletesen ismertette a decentralizáció nehézségeit. Mint felszólalása elején mondta, elértünk arra a pontra, amikor az egyháznak ismételten sok apró közösséget kell összefognia, akárcsak az ősatyák idejében. Ennek érdekében a modern egyházi szervezetnek nagy figyelmet kell fordítania a különböző helyi egyházak igényeire – legyenek azok bármilyen szokatlanok is –, miközben biztosítja az egységet az egyetemes egyházban. A bíboros határozott állítása szerint

nem kellene félni a különböző helyi egyházaktól, vagy a már-már szokatlan közösségektől, ugyanis azok nem veszélyeztetik az egységet, hanem éppen hogy gazdagítják azt.

Példaként említette a keleti katolikus egyházakat – Aveline bíboros szerint a keleti egyházak tradíciói nélkül a katolikus egyház elveszítené fontos részeit. A markáns kijelentéseket csönd fogadta, és csak némi idő után adták át a szót a soron következő felszólalónak. Kijelenthetjük tehát, hogy amennyire közeledik a szinódus második ülésszakának vége, úgy egyre feszültebbé válik a levegő a Vatikánban.

Stephen Ameyu Martin Mulla Juda érseke (Fotó: Vatican Media)

Beszéljünk a migrációs kérdésekről!

A sajtótájékoztatón Stephen Ameyu Martin Mulla, Juba érseke, szintén markáns kijelentéseket tett a nyilvánosság előtt. Felszólalásában kiemelte a migrációs válság súlyos problémáit, köztük is a Földközi-tenger térségét érintő krízist. Ahogyan az előbbiekben Aveline bíboros, úgy a későbbiekben Ameyu bíboros is rámutatott arra, hogy a keleti népek több figyelmet igényelnének. Igaz, a jubai érsek a menekültválság szemszögéből közelítette meg a kérdést. Kiemelte, hogy a Földközi-tenger egy hatalmas régió, amely három kontinens között feszül, és migrációs útvonalak keresztezik, ennélfogva ma a térségben komoly geopolitikai feszültségek uralkodnak, amelyekről a szinódusi folyamat során is beszélni kell. „A szinóduson jó lenne szót ejteni az elméleti kérdések mellett a valós emberi tragédiákról is. Miközben mi itt ülünk, addig a migráció és a klímaváltozás által okozott problémák fokozódnak. Dűlőre kell jutnunk ezekben a kérdésekben is, hogy keresztény testvérekként segítsünk ott, ahol talán a legnagyobb szükség van a vigasztalásra” – mondta Ameyu bíboros.

Az egyház a társadalmi felelősségvállalás élharcosa

A sajtótájékoztatón Kolumbia prímása kiemelten beszélt az egyház társadalmi felelősségvállalásáról is. „Fontos, hogy az egyház tagjai a világ minden táján együtt dolgozzanak a társadalmi igazságosság előmozdításán, függetlenül attól, hogy melyik kontinensen élnek, ugyanis minden egyes földrésznek megvannak a maga problémái” – mondta Aveline bíboros, majd rámutatott, hogy a szinódusi folyamat szorosan kapcsolódik a Mediterrán-térség béke- és igazságkeresési törekvéseihez is. Emlékeztetett arra, hogy az egyháznak aktívan részt kell vennie az igazságosság és a béke előmozdításában, pláne az olyan térségekben, mint a Közel-Kelet és Afrika, ahol súlyos politikai és gazdasági feszültségek tartják rettegésben a lakosságot. „Az egyháznak óriási szerepe van a béke és az igazság előmozdításában, és nem korlátozódik le az imádságra.

Nem teremthetünk békét a világban a templom falain belül, ki kell lépnünk a saját kényelmes mindennapjainkból ahhoz, hogy az egyház tagjaiként eleget tegyünk a feladatainknak.

A szinódus most lehetőséget teremt arra, hogy az egyház a világ minden pontján együttműködjön a társadalmi igazságosság érdekében. Éljünk ezzel a lehetőséggel!” Az egyházi vezetők valósággal buzdítanák a híveket a cselekvésre, de vajon mit tehetünk a béke érdekében?

Az egyházi vezetők álláspontja megegyezett a markáns kérdésekben (Fotó: Vatican Media)

Igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség 

A péntek délutáni sajtótájékoztató rávilágított arra, hogy a szinódus a társadalmi kérdésekben is felelős. A migráció, a klímaváltozás és a társadalmi igazságosság helyzete egyre súlyosabb, és az egyház bűnt követ el, ha szó nélkül hagyja ezeket a tragédiákat. Az egyre markánsabb felszólalások, az egyre határozottabb kijelentések és javaslattételek megerősítik, hogy milyen nagy szükség van a megújulásra, vagy sokkal inkább a megújításra – lelkünk megújítására a világban szenvedő társainkért. Legyen útravaló számunkra, amit Aveline bíboros mondott: nem teremthetünk békét a világban a templom falain belül, ki kell lépnünk a saját kényelmes mindennapjainkból ahhoz, hogy az egyház tagjaiként eleget tegyünk a feladatainknak.

A mai sajtótájékoztatón elhangzó kijelentések döntő jelentőségűek lesznek a végső dokumentum kidolgozásában, amely meghatározza majd a szinódusi folyamat további lépéseit. A következő hét elején Greg bíboros celebrál majd a Szentlélek tiszteletére szentmisét, amely után megkezdődik a végső tervezet kidolgozása. A Megújul.hu ott lesz minden pillanatban, hogy lépésről lépésre kövessük együtt a megújuló egyház útját.

Új színfolt a szinóduson: a modern egyház önarcképét láthatjuk

Hogyan kapcsolódik a művészet és a szinódus? Elsőre talán semmi közös nincs a kettőben, mégis megnyitották azt a festőművészeti kiállítást a Vatikánban, amely páratlan nyitottsággal szembesít minket a szinódus mélységeivel.  

Október 10-én nyitották meg az Io Dipinto című kiállítást a Vatikáni Múzeumban, amely egyszerre rendkívüli művészeti esemény és teológiai üzenet. A Franco és Maria Antonietta Nobili által összeállított, 64 önarcképből álló gyűjtemény új kontextusba helyezi a szinódust. A házaspár 2021-ben ajánlotta fel értékes festményeit a Vatikáni Múzeum számára, azonban a teljes gyűjtemény bemutatására a XVI. rendes püspöki szinódus második ülésszakáig kellett várni. Ennek oka, hogy

az önarcképek művészeti szempontból reflektálnak a világegyházat érintő eseményekre.

Az alkotások ugyanazokra a kérdésekre keresik a választ, mint a szinódus résztvevői. A kiállítás felveti az egyéni identitás, a közösséghez való tartozás, valamint az ember és Isten kapcsolatának kérdéseit, amelyek mind központi témái a Vatikánban jelenleg is zajló eseménynek.

Lássuk meg mások arcán Jézust!

Az önarckép művészeti formája szimbolikus kifejezése annak a belső folyamatnak, amelyet a hívek, különösen a szinódus résztvevői átélnek. Ahogy az önarckép elkészítése az egyén önreflexióját, önazonosságát vizsgálja, úgy a szinódus is hasonló önvizsgálati folyamat az egyház számára. A szinódus célja, hogy az egyház közössége mélyebb önismeretre tegyen szert, felülvizsgálja hivatását, és jobban megértse saját szerepét a világban. Éppen ezért az Io Dipinto című kiállítás a keresztény ember számára emlékeztetőül szolgál , hogy Isten képmására való teremtettségünk megjelenik minden ember arcán. Ezt kell szem előtt tartanunk, amikor a szinodalitásra gondolunk. Ahogy az önarcképeken látjuk egy-egy festő arcát, úgy kell látnunk minden emberen keresztül Jézus Krisztust.

Ahogy az önarcképek tükröt állítanak, úgy a szinódus is tükröt állít az egyháznak (Fotó: Vatican Media)

A művészet segíti megőrizni az egyház hitelességét

A szinódus során az egyéni és a közösségi szempontok közötti egyensúly megteremtése kiemelt szerepet kap. A kiállításon, amelyet Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója nyitott meg a szinódus második ülésszakának tizedik napján, Giuseppe De Rita és Flavia Piccoli Nardelli, illetve a kiállítás kurátorai, Micol Forti és Rosalia Pagliarani, valamint a Nobili család jelenlétében, látható, ahogy az önarcképek különleges párbeszédet teremtenek az egyén és a közösség között. A művészek festményeikkel hangsúlyozzák, hogy az egyéniség, a művészi identitás mindig kapcsolatban áll a környező közösséggel, amely ezért is érdekes, mivel

a szinódus folyamatai szintén az egyéni hivatás és a közösségi küldetés összehangolására irányulnak.

Az önarcképek ezen a kiállításon emlékeztetnek minket arra, hogy minden hívő egyéni arculata egy nagyobb egyházi közösség része. Tehát az Io Dipinto című kiállítás témája erősen rezonál a szinódus témaköreivel, különösen az egyház megújulásával, az egyéni hivatás felfedezésével és a közösségi felelősségvállalással. A szinódus résztvevői ebben a percben arra összpontosítanak, hogy hogyan tudják megőrizni az egyház hitelességét a modern világban, és bizony, ebben a művészet, mint a hit kifejeződése, kulcsfontosságú szerepet játszik.

Eljött az önvizsgálat ideje

Ez a különleges tárlat, amely a művészeten keresztül hívja fel a figyelmet az egyház önreflexiójára, olyan párbeszédet teremt, amely a szinódus résztvevői számára is inspiráló lehet, miközben az egyszerű szemlélő szívében is elülteti a vágyat az önvizsgálatra. Ahogy az egyház is keresi saját arcát a világban, ezek az önarcképek úgy segíthetnek abban, hogy

elgondolkodjunk az egyén és a közösség szerepéről, és arról, hogyan tudja az egyház hitelesen képviselni saját identitását.

Végül a kiállítás és a szinódus közötti szoros kapcsolat arra is felhívja a figyelmet, hogy a művészet hogyan lehet a hit és az egyház megújulásának eszköze. Ahogy a szinódus a közösség és a vezetés új formáit keresi, a művészet is lehetőséget ad arra, hogy új módon közelítsünk a hitélet kérdéseihez. Az Io Dipinto kiállítás egy fontos lépés, hogy a művészet segítségével jobban megértsük az emberi identitás és a keresztény hivatás mélységeit.