A hívek véleményét is kikérné püspökkinevezés előtt az új magyarországi nuncius, Franco Coppola
Franco Coppola érseket nevezte ki Magyarország új apostoli nunciusává, vagyis vatikáni nagykövetévé XIV. Leó pápa. Az olasz születésű diplomata korábban Belgiumban és Luxemburgban képviselte a Szentszéket. Távozása előtt figyelemre méltó kezdeményezést indított el: a belgiumi Liège egyházmegyében az új püspök személyéről a papok mellett világi hívek véleményét is kikérte.
Franco Coppola 1957. március 31-én született az olaszországi Maglie városában, 1981-ben szentelték pappá az Otrantói Főegyházmegyében. Rómában tanult, a Pápai Egyházi Akadémián diplomáciai képzésben részesült, és kánonjogi doktorátust szerzett. 1993-ban lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába. Pályafutása során Libanonban, Burundiban, Kolumbiában és Lengyelországban, majd a Vatikán Államtitkárságán dolgozott. XVI. Benedek pápa 2009-ben Burundi apostoli nunciusává nevezte ki, és címzetes érseki rangra emelte. Később a Közép-afrikai Köztársaságban és Csádban képviselte a Szentszéket, 2016-ban pedig Mexikóba került nunciusként. Belgiumba 2021 novemberében, Luxemburgba ugyanazon év decemberében nevezték ki. Anyanyelve mellett franciául, spanyolul és angolul beszél.
2026 áprilisában Jean-Pierre Delville liège-i püspök – mivel elérte a 75 éves nyugdíjkorhatárt – benyújtotta lemondását. A pápa májusban elfogadta, de a lemondás hatályba lépését az utód kinevezéséhez kötötte, és a következő püspök kiválasztásának előkészítésével Coppolát bízta meg.
A nuncius azonban nem elégedett meg a hagyományos egyházi konzultációkkal.
Az egyházmegye mind a 12 esperesi kerületét érintő meghallgatási körutat indított, amelynek során papokkal, diakónusokkal, világi munkatársakkal és hívekkel találkozott. A találkozókból tizenegy már lezajlott, az utolsót november 19-re hirdették meg. Emellett levélben és e-mailben várta a javaslatokat, és a nem katolikusokat is megszólította.
Nemcsak arra volt kíváncsi, milyen tulajdonságokkal rendelkezzen az új püspök, hanem arra is, hogyan látják az emberek egyházmegyéjük helyzetét. A belga BRF rádiónak adott interjújában azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a helyi közösség tagjai ismerik legjobban a papokat: tudják, hogy valaki csupán jól prédikál-e, vagy a mindennapi életével is hitelesen képviseli azt, amit hirdet. A konzultáció során többek között arról kérdezte az embereket,
hogyan tudja az egyház megszólítani az egyre szekularizáltabb társadalmat,
mit tehet a fiatalokért, és miként segítheti a lelki sérüléseket hordozó embereket. Arra is kíváncsi volt, mit várnak a közösség tagjai az új püspöktől.
A püspökkinevezés módja arról is képet ad, hogyan gondolkodik az egyház a saját közösségéről. Erre hívja fel a figyelmet Gilles Routhier is az Egyházfórum 2026/3-as számában megjelent, Isten népének szava a püspökök kinevezésében című tanulmányában. A kanadai teológus szerint három szempontot kell összhangba hozni: Isten népének részvételét, a helyi és a szomszédos egyházak közösségi megkülönböztetését, valamint a pápa kinevezési vagy megerősítési jogát. A történelmi példákon keresztül azt is bemutatja, hogy a püspökválasztás különböző eljárásai mindig egy adott egyházképet fejeznek ki. Nem pusztán arról van szó, ki hozza meg a végső döntést, hanem arról is, milyen kapcsolatban áll a püspök a rábízott közösséggel és az egyetemes egyházzal, illetve
miként lehet a hívek tapasztalatát és véleményét beépíteni a folyamatba.
A 2024-es szinódusi záródokumentum 70. pontja szintén kívánatosnak tartja, hogy a hívek nagyobb szerepet kapjanak a püspökök kiválasztásában, a püspökség ugyanis a közösségben, a közösséggel és a közösségért végzett szolgálat. A világi hívek meghallgatása így nem pusztán gesztus, hanem a szinodális egyházról történő gondolkodás egyik gyakorlati következménye lehet – hangsúlyozza Routhier.
A belgiumi kezdeményezés természetesen nem jelenti a püspökválasztás jogának átadását a híveknek – az továbbra is a pápa hatásköre. A nuncius feladata a helyi egyház helyzetének feltérképezése, a közösség szereplőinek meghallgatása, a lehetséges jelöltek vizsgálata és az előkészítő dokumentáció összeállítása, amelyet Rómába továbbít.
Coppola magyarországi kinevezésének bejelentése alig néhány nappal követte a belgiumi konzultáció nyilvánosságra kerülését. A liège-i egyházmegye megerősítette, hogy a nuncius távozása nem szakítja meg az előkészítő munkát: az eddig beérkezett vélemények és a további találkozók eredményei egyaránt bekerülnek a dokumentációba.
Coppola várhatóan 2027 első hónapjaiban költözik Magyarországra.
A nuncius olyan időszakban érkezik hazánkba, amikor a világi hívek egyházi szerepvállalása és a szinodalitás gyakorlati megvalósítása nálunk is terítéken van, így a liège-i példa érdekes kérdést vet fel: mennyire képes az egyház meghallani saját közössége tagjait, és mennyire veszi figyelembe azok tapasztalatait is, akik kívülről tekintenek rá?

