A közösségi egyházkormányzás felé: kerekasztal-beszélgetés a szinodalitásról

A fenti címmel szerveztek fórumot január végén a budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban. A témáról Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke és Mártonffy Marcell irodalomtörténész beszélgetett. Az eszmecserét Kamarás István vallásszociológus moderálta.

A beszélgetés elején Mártonffy Marcell irodalomtörténész, teológus emlékeztetett, hogy a püspöki szinódus intézményét eredetileg VI. Pál pápa kezdeményezte 1965-ben, ám eddig csak főpapok vehettek részt rajta. A püspöki szinódus tavaly őszi tanácskozásának számos témája közül kiemelte a nők egyre érdemibb szerepét az egyházban, aminek részeként a pápa kinyitotta a kérdést, hogy lehessenek-e akár diakónusok is.

Mártonffy Marcell úgy látja, a korábban erősen központosított egyházmodellt egyre inkább a kollegialitás váltja fel, vagyis mind nagyobb szerephez jutnak az egyházmegyék, de egyelőre nem az összes területen egyértelmű, hogy a helyi püspököknek milyen jogosítványaik vannak. „A jövő egyházának egyik legfontosabb kérdése a klerikusi hatalom tulajdonlásának és megosztásának dilemmája” – fogalmazott.

Kamarás István örömmel nyugtázta, hogy a szinóduson nemcsak főpapok cseréltek eszmét, hanem nyitott kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt klerikusok és civilek a világ minden tájáról – igaz, mint felhívta a figyelmet, az egyes kérdésekről csak a klérus tagjai szavazhattak.

Gégény István teológus, a Szemlélek Alapítvány elnöke úgy látta, a szinóduson a „miről beszélünk” helyett a „hogyan beszélünk” került előtérbe, és kortól, nemtől, nemzeti hovatartozástól, rangtól függetlenül sokan szólhattak hozzá az egyes témákhoz. A tanácskozás egyik hiányosságaként ugyanakkor azt látta, hogy nem adott hatékony eszközt az egyháztagok kezébe arra vonatkozóan, hogy mit kezdjenek az alkalmatlannak bizonyuló egyházi vezetőkkel.

Gégény István felhívta a figyelmet, hogy a szinódusi folyamat kezdeti szakaszában különösen erősen megjelent az egyház perifériáján élők, köztük az elváltak és LMBT-személyek szempontja. Hozzátette: számolni kell azzal, hogy ma már nem a rendszeresen templomba járó és az egyház életében más módon is részt vevő katolikusok vannak többségben, hanem a hitüket a maguk módján megélő hívők.

A teljes beszélgetés videófelvétele itt megtekinthető: