Így működik a szinodalitás a Pannonhalmi Főapátság területén
Nemrég látott napvilágot nyomtatásban a Pannonhalmi Főapátság területén 2021-ben elindított szinódus dokumentuma. A kezdeményezés és a kötet a Ferenc pápa által életre hívott szinodális folyamat részeként született, és célja az volt, hogy a helyi közösségek megosszák tapasztalataikat, és közösen keressenek megoldásokat a jövő kihívásaira.
A Pannonhalmi Területi Főapátság szinódusi folyamata 2021 októberében indult, amikor Hortobágyi T. Cirill főapát ünnepélyes szentmise keretében meghirdette az eseményt. Az ezt követő időszakban az úgynevezett Szinódusi Team irányításával képzéseket szerveztek, és több mint száz kiscsoportos konzultációt tartottak plébániákon, iskolákban és más egyházi közösségekben. A beszélgetések során a résztvevők olyan kérdésekről osztották meg gondolataikat, mint a közösségi liturgia, a családok helyzete, a peremen élők megszólítása, vagy az ifjúságpasztoráció.
A konzultációk anyagából egy kétnapos egyházmegyei szinódus keretében, 2022 áprilisában állították össze a végleges dokumentumot, mely most jelent meg nyomtatásban. A szöveg nemcsak a résztvevők gondolatait tükrözi, hanem az egyházmegye további lelkipásztori irányelveit is kijelöli.
A következőkben idézeteket közlünk a dokumentumból.
A közösségi liturgia szerepe
„Ahogyan a II. Vatikáni Zsinat Sacrosanctum Concilium konstitúciója fogalmaz: a szentmise »csúcs és forrás«, úgy számunkra is egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen erőforrás, amely a »mi-tudatunk« és szentségi életünk legalapvetőbb fundamentuma«.”
A dokumentum hangsúlyozza az Eucharisztia közösségformáló erejét, amely nemcsak lelki táplálék, hanem az egyházmegye híveinek összetartozását is erősíti. A különböző típusú szentmisék (pl. „mocorgó mise” kisgyermekes családoknak) is azt a célt szolgálják, hogy minden korosztály és élethelyzet megtalálja a számára leginkább befogadható formát.
A családok és a fiatalok helyzete
„Fontos, hogy a gyerekeknek helyet találjunk az egyházban minden életkorban. A gyerekeket és családokat folyamatosan kísérjük a keresztség felvételétől, ne csupán a szentségek vétele legyen a kapcsolódási pont.”
A családok lelkipásztori gondozása a dokumentum egyik központi eleme. A szöveg hangsúlyozza, hogy a plébániákon olyan programokat kell szervezni, amelyek erősítik a családok és a fiatalok kapcsolódását az egyházhoz. Ehhez kreatív és rugalmas megoldásokra van szükség, például közösségi események és nyitott fórumok formájában.
A peremen élők megszólítása
„A misszió eredményességét erősítené több hiteles, empátiára és önreflexióra képes pap és hívő jelenléte. Az emberek arra vágynak, hogy a mindennapi életben is az történjen, amiről a keresztények a templomban tanúságot tesznek.”
A dokumentum rámutat, hogy az egyház számára kiemelt feladat a társadalom peremén élők elérése és bevonása. Ez nemcsak anyagi segítségnyújtást, hanem lelki támogatást és közösségformáló erőfeszítéseket is jelent. Az idősek, a betegek és más marginalizált csoportok elérése érdekében nagyobb érzékenységre és konkrét cselekvési tervekre van szükség.
A szolgálat és együttműködés jelentősége
„A plébániai közösségek működésének egyre hangsúlyosabb összehangolása a területi apátság szintjén a központ és a kisebb, helyi közösségek kölcsönös egymásra hatását erősíti.”
A szinódusi folyamat egyik fontos tanulsága, hogy a közösségi életet nemcsak a liturgia, hanem a mindennapi szolgálat és együttműködés is formálja. Az önkéntes szolgálatok és a plébániai közösségek vezetőinek tudatos képzése és támogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyház hitelesebben képviselje küldetését.
A fenti témák mellett olyan kérdések is szerepet kapnak a dokumentumban, mint a nők szerepe az egyházban, a plébános és a szolgálattevők együttműködése, a bencés iskolák diákjainak és tanárainak tapasztalata az egyházról, vagy éppen a keresztények elköteleződése a teremtett világ védelméért. A kötet Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát, Szemerei János evangélikus püspök, Ifj. Márkus Mihály református lelkész, Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára köszöntőjét is tartalmazza, valamint interjú olvasható benne Gájer László katolikus teológussal.