„Az egyház ne legyen félénk, ne viselkedjen az állam szeretőjeként”

Így néz ki egy olyan ország nemzeti összefoglaló jelentése, ahol komolyan vették a bekapcsolódást a szinodális folyamatba.

Miközben Ferenc pápa szándéka szerint 2021 óta minden katolikus csatlakozhatott volna a szinodális folyamathoz – amelynek első csúcstalálkozóját 2023 októberében tartották a Vatikánban –, több nemzethez hasonlóan Magyarország kapcsán is sokasodnak az olyan jelzések, amelyek szerint lényegesen kevesebb embernek volt lehetősége bekapcsolódni a közös gondolkodásba, véleményformálásba, mint amennyien szívesen megtették volna ezt.

Hasznos lehet ennek fényében megfigyelni Lengyelország nemzeti szinodális összefoglalóját, melyből kiderül, hogy átláthatóan kezelték a lokális, egyházmegyei szint aktivitását. Azt is lehet például tudni, hogy nagyjából 100 ezer hívő vett részt a konzultációban.

Miközben kemény kritika is érte a hívek részéről a papokat, a hála és dicséret szavai kísérték a hiteles, tanúságtevő lelkipásztorok mély hitét.

– A zsinati konzultációk rávilágítottak egy mélyen gyökerező és széles körben elterjedt klerikalizmusra, amelyért nemcsak az egyházi személyek felelősek, hanem azok a laikusok is, akik erősítik az ilyen attitűdöket a papok körében – olvasható a 23 oldalas jelentésben.

Általánosságban

fáradtnak, öregnek, félénknek látják sokan a lengyel katolikus egyházat, amely „az állam ágyasa”, „eltávolodott a való élettől”, „mintha csak az idősekre gondolna”.

Igényként fogalmazódott meg a hívek tényleges lelki szükségleteit szolgáló pasztoráció, különösen az egyház perifériájára szorult személyek és közösségek lelkigondozása.

A dokumentum egyik ábrája azt összegezte, hogy melyik kifejezést milyen arányban tartalmazták a visszajelzések. 90 százalék feletti eredménnyel végzett az „élettársi kapcsolat” (nem szentségi párkapcsolat), hasonlóan sűrűn említették az alábbi fogalmakat: plébánia, liturgia, média, misszió, egyházközségi tanács.