Jelentős vallási potenciál, lelkes türelmetlenség és hierarchikus aggodalom – a szinodális megújulás helyzete Európában
Úgy tűnik, hogy azokban az országokban, ahol természetesebb a polgárok részvétele a közügyekben, a szinodális társfelelősség kérdése is szervesebben csatlakozik be az egyházi valóságba.
Ferenc pápa sok értékes gondolattal ajándékozott meg bennünket, amelyek továbbra is hatékony útmutatást jelenthetnek. Amikor például a néhai egyházfő a hiteles tájékoztatásról fogalmazta meg gondolatait, az újságírók cipőtalpainak kopottságára hívta fel a figyelmet. Merthogy az online tér, a digitális világ fejlődése járhat ugyan számos előnnyel, de jelen lenni, személyesen megtapasztalni valamit, s ennek alapján beszámolni róla, az az igazi, eredeti hírközlés. A történésekről való alapos tájékoztatás az igazság szolgálata, ahogyan Leó pápa is hangsúlyozta, amikor első alkalommal találkozott a média munkatársaival.
Mindez azért jutott eszembe, mert a szinodális közösségek és testületek vatikáni szentévi találkozójának sajtós résztvevőjeként magam is jelen voltam a Leó pápával folytatott beszélgetésen október 24-én, mely eseményről a magyar nyelvű hivatalos egyházi média csak részlegesen számolt be.
A találkozó egyik csúcspontja volt, amikor a több ezer résztvevő Leó pápával találkozott, és a világegyház kontinentális szinodális csapatainak hét szószólója beszámolt a földrészeiken elindult szinodális folyamatról.
Mindehhez egy-egy vonatkozó kérdést is csatoltak az egyházfőnek, aki kötetlen stílusban, mintegy folytatva az egy évvel ezelőtti szinódusi kerekasztal-beszélgetést, válaszolt rájuk. A Vatican News hírportál magyar kiadásának beszámolójában szinte az összes régió szerepel (Amerika külön régiói egybevonva), egyedül Európa hiányzik. Mintha földrészünk képviselői ott sem lettek volna. Pedig míg kétségkívül érdekes, sőt megerősítő volt a világ más részein gyűjtött tapasztalatok megosztása, bennünket leginkább saját környezetünk helyzetképe érdekel. Ezért az alábbiakban összefoglaljuk az európai beszámoló lényegét, ami számunkra azért is különösen jelentőségteljes, mert az európai szinódusi csoport tagjaként a szatmárnémeti születésű Csiszár Klára, a Linzi Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Teológia Karának dékánja, a Megujul.hu nagykövete osztotta meg Leó pápával.
A beszámoló rávilágított, hogy a vallási környezet Európában egyedülállóan sokszínű: a kontinensen egyszerre van jelen a szekularizáció erősödése, az istenkérdés, a párbeszéd lehetőségeinek keresése, valamint a keresztény örömhír újraformálásának igénye. A helyi katolikus közösségek nagyon eltérő körülmények között élnek, ami nagy kihívásokat, de egyben lehetőségeket is jelent a szinodális egyház számára. A jelentés fontos észrevétele, hogy
minél élénkebb a polgári részvétel és a társadalmi elköteleződés például a kiforrott demokráciák országaiban, annál szervesebben illeszkedik a társfelelősség, a participáció – vagyis minden megkeresztelt hívő közös részvétele az egyház építésében – kérdése az egyházi gondolkodásba.
Ugyanakkor a volt szocialista országok visszafogottabbak a szinodális egyház előmozdítása terén, továbbra is hierarchikus gondolkodás jellemzi őket, és a szinodalitás mellett elkötelezett püspökök még mindig kivételnek számítanak.
Európa további sajátossága az ortodox egyházakkal való együttélés öröksége, az ökumené még kiaknázatlan lehetőségei, különösen a keleti egyházakkal történő párbeszéd kultúrájának előmozdítása, mely fontos tényező a szinodális kultúra kialakításában.
Európa legtöbb országában kiemelt téma a nők egyházi helyzete és szerepvállalása.
Több ország nagy várakozással tekint a nők részvételének erősítésére, és nyitott a diakónussá szentelésükre is.
Más országokban ezek a kérdések nem kerülnek előtérbe, és az ottani egyház egyértelműen elutasítja a nők diakónussá szentelését.
Német nyelvterületen, ahol a II. Vatikáni Zsinat utáni szabad teológiai reflexió évtizedes tapasztalatra nyúlik vissza, és a pasztoráció területén laikus részvételi kultúra alakult ki, egyes római reakciók és teológiai bizonytalanságok a szinodalitás és a társfelelősség előremozdításának terén gyakran csalódást és türelmetlenséget szülnek.
A dokumentum végkövetkeztetése: Európában a szinodális egyházépítés bátorságot, bizalmat és nyitottságot igényel – kiemelten a nők egyházi részvétele, az ökumené, valamint a közös jövőkeresés terén. Ebben a folyamatban a különféle megközelítések, az egymásról alkotott vélemények nem kell hogy elválasszanak, hanem lehetőségek arra, hogy találkozzunk egymással, tanuljunk egymástól, és inspiráljuk egymást a szinodális egyház megteremtésének útján. Ez kulcs ahhoz, hogy a kereszténység ismét hiteles vallási, lelki és társadalmi erő legyen Európában.
A beszélgetés során, a kontinentális tájékoztatókat követően elhangzott kérdések és válaszok ide kattintva olvashatók magyar nyelven (Csiszár Klára a 6. kérdést tette fel XIV. Leó pápának).
Az alkalom teljes felvétele alább látható, az európai beszámoló 1:13:55-nél kezdődik.
