Hiteles egyház, avagy az online plébániai közösségektől a plázákban nyíló kápolnákig
A szinódusi események újabb mérföldkőhöz érkeztek 2024. október 17-én Rómában. A résztvevő püspökök, vallási vezetők és világi szakértők a második ülésszak jelentős pontjairól számoltak be. A sajtótájékoztatón ismertették a szinódus eddigi eredményeit, és a kiemelt témákra helyezték a hangsúlyt, mint a migráció, a fiatalok igényei, a plébániák megújulása, illetve a szinodalitás jövője. Az eseményen többek között jelen volt Charles Maung Bo bíboros, Gérald Cyprien Lacroix bíboros, Pedro Carlos Cipollini püspök, Samuela Maria Rigon nővér, Paolo Ruffini és Sheila Leocádia Pires.
A szinódus egyik fontos témája a migránsok és a menekültek helyzete, amellyel a meghívott teológusok a csütörtök délutáni sajtótájékoztatón foglalkoztak először a nyilvánosság előtt. Az eseményt is egy köszönetnyilvánítással kezdték, amikor meghálálták azoknak a plébániáknak a munkáját, amelyek aktívan részt vesznek a menekültek befogadásában és támogatásában. Charles Maung Bo bíboros – aki Mianmar érsekeként és a Federation of Asian Bishops’ Conferences elnökeként vett részt az eseményen – hangsúlyozta a migráció kihívásainak globális jellegét. Felhívta a figyelmet, hogy
az egyháznak minden erejével segítenie kell a menekült embereket, és a közösségeknek be kell fogadniuk őket,
hiszen Krisztus tanítása is erre hív minket, amely szerint minden idegenben egy testvérünket kell látnunk. Mi több, felvetette egy új egyházi gyűlés megalakításának ötletét a Mediterrán-térségben. „Fontos lenne, hogy a menekültek és a migránsok közvetlenül is megszólalhassanak, és így az ő hangjukat is meghallják az egyház döntéshozói. Mert ezek az emberek is az egyház tagjai, akárcsak mi, akik itt vagyunk” – mondta a bíboros, és hozzátette, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy ez a törekvés célba érjen.
A plébániák megújulása
A sajtótájékoztatón felszólaló Gérald Cyprien Lacroix bíboros, Québec érseke beszédében rámutatott, hogy a plébániáknak alkalmazkodniuk kell a fiatalok szükségleteihez, különösen a modern életstílushoz, amelyet az új generációk képviselnek. Példaként említette, hogy a misék időpontjainak változtatása vagy a bevásárlóközpontokban épített kápolnák lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok könnyebben kapcsolódjanak az egyházhoz, és elérjék őket abban a környezetben, ahol az életük zajlik. „Az egyháznak mindig jelen kell lennie ott, ahol a fiatalok vannak, hogy megérintse szívüket, és válaszokat nyújtson a kérdéseikre” – mondta Lacroix bíboros, majd hozzátette, hogy a plébániai struktúrák megújítása a szinodalitás egyik fontos eleme, mivel ez segíthet abban, hogy az egyház hiteles maradjon a jövő generációi számára.
Miért őrölnek ilyen lassan Isten malmai?
A csütörtök délutáni eseményen a szinódus résztvevői közül többen kiemelték a szinodalitás lassú előrehaladását, és annak hátterét. Mint a felszólalók mondták, a megújulást nagyban lassítja a plébániai struktúrák változásának hiánya. Ehhez kapcsolódóan Samuela Maria Rigon nővér, a Szent Anya Addolorata Nővéreinek rendfőnöke a digitális evangelizáció szükségességéről beszélt, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy a helyi közösségek aktívabb szerepet vállaljanak az egyházi döntéshozatalban. Felvetette a virtuális közösségek, például a „Teletakoum” hálózat szerepét, amely nővérek és szerzetesek támogatásával működik. „Miért ne működtethetnének virtuális közösségeket a plébániákon? Így
sokkal több hívet lehet elérni, miközben egy online csoport erősítheti a helyi szinodalitást”
– mondta Rigon nővér. A szerzeteshez kapcsolódóan felszólalt Paolo Ruffini, a Vatikán Kommunikációs Dikasztériumának prefektusa és a szinódus információs bizottságának elnöke is, aki egy közös platform létrehozását javasolta. Elképzelése szerint ez összekapcsolná a különböző vallási hátterű diákokat, akik katolikus iskolákba járnak. „Ez a platform lehetőséget nyújtana a diákok számára, hogy megosszák egymással a szinodális tapasztalataikat, és tanuljanak egymástól, miközben megerősítenék az egyház közösségi szerepét” – mondta Ruffini, majd hozzátette, ez is segíthet abban, hogy az egyház hiteles maradjon a fiatalok szemében.
A fogyatékkal élők szerepe az egyházban
Pedro Carlos Cipollini püspök, aki a Santo André egyházmegye vezetőjeként vesz részt a szinóduson, Jézus példájára hivatkozva kiemelte, hogy a fogyatékkal élők különleges helyet foglalnak el az egyház életében. Beszédében hangsúlyozta, hogy az egyháznak nemcsak védenie szükséges ezeket az embereket, hanem aktív részvételt is kell biztosítania számukra az egyházi életben, elkerülve a paternalizmus csapdáit. Cipollini püspök javasolta egy tanács létrehozását, amely kifejezetten a fogyatékkal élők érdekeit képviselné, és amely biztosítaná számukra az egyházon belüli szerepvállalást.
Mit tanultunk ma?
A mai sajtótájékoztatón világossá vált, hogy a helyi egyházaknak milyen fontos szerepe van a szinodalitás folyamatában, amelynek célja a sokszínűség tiszteletben tartása, az egyház egységének megőrzése mellett. Legyen szó menekülteket befogadó plébániákról, a fiatalok bevonásáról, a közösségek felébresztéséről, keresztényeknek szóló platformokról vagy akár olyan egyedülálló ötletekről, mint a bevásárlóközpontokban nyíló kápolnák. A cél közös: megőrizni az egyház szerepét a modern világban.