Felmérés a jövő egyházáról: a válaszadók szerint a mostani válságból Ferenc pápa reformja mutathat kiutat

A kommunikációs stílus, a hitelesség, a visszaélések kezelése, a politikai függetlenség és a közéleti morális iránymutatás terén egyértelműen negatív értékelést adtak a Megujul.hu felmérésének résztvevői a hazai katolikus egyházi vezetésről. A válaszadók a pozitív változás útját ugyancsak egyértelműen kirajzolták: a visszajelzések alapján a magyar egyház válságából a Ferenc pápa által világszerte megkezdett átfogó megújulási folyamatba való aktív bekapcsolódás mutathat kiutat.

A Szemlélek Alapítvány által működtetett Megujul.hu portál küldetése, hogy elősegítse a Ferenc pápa által kezdeményezett szinodális egyházi megújulást Magyarországon. Ennek jegyében:

• a Megújul csapata 2025 márciusában országos plakátkampányt indított és online felmérést készített a jelen és a jövő egyházáról;

• elindult a szinodális konferenciák és mini szinódusok magyarországi sorozata;

• TikTok-kampány is segíti az egyházi megújulás üzeneteinek megismerését;

• május 9-i rendezvényünkön szakértők elemzik az egyház állapotáról szóló felmérés eredményét.

* * *

Hol a nők helye az egyházban?

Az elváltak másodrangú keresztények?

Hogyan politizáljon az egyház? 

Márciusban ezzel a három kérdéssel találkozhattak a járókelők óriásplakátokon és posztereken Budapesten és több nagyvárosban. A plakátok nemcsak elgondolkodásra, válaszkeresésre, de egy online felmérésben való részvételre is invitáltak. A Megujul.hu felületén az első tavaszi hónap során lehetett kitölteni azt a kérdőívet, amely a világegyházra és a Magyar Katolikus Egyházra vonatkozóan tartalmazott kérdéseket.

A felmérésben 4256-an vettek részt – ez közel a duplája a Szemlélek Alapítvány 2023 őszén végzett hasonló felmérésében résztvevők számának. A kitöltők 80%-a városban él, 50,7%-a férfi és 49,3%-a nő, 79%-a diplomával rendelkezik. A válaszadók 76,2%-a római vagy görögkatolikus, a nem hívők aránya 9,6% volt, a többiek túlnyomórészt protestáns és egyéb keresztény felekezetekhez tartoznak. Az adatok a magyar társadalomra nézve láthatóan nem reprezentatívak, ám a „keresztény és polgári” középosztályt jórészt leképezik. 

A válaszadóknak a katolikus világegyház és a Magyar Katolikus Egyház (MKE) helyzetére vonatkozó kérdésekre lehetett válaszolniuk, majd a szinodális megújulással kapcsolatos témákban kértük ki a véleményüket. A legtöbb esetben az iskolai osztályzatok mintájára 1-tól 5-ig osztályozhatták a résztvevők az adott témát, de szabadszavas, kifejtős válaszadásra is lehetőségük volt.

Az evangélium hiteles képviseletére a klasszikus 5-ös skálán az MKE 2,35, míg a Szentszék 3,54-es átlagpontszámot kapott. A korszerű kommunikáció megítélésében 2,12 / 3,34, a morális iránymutatás hatékonyságában 2,11 / 3,28, a hívekkel való párbeszéd tekintetében 1,85 / 2,87 átlagpontszámokkal osztályozták a kitöltők a Magyar Katolikus Egyház, illetve a Szentszék tevékenységét.

Az összehasonlításban a Vatikán tehát minden szempontból jobban teljesített a magyar egyháznál, de nagyon magas pontszámokat egyik félnek sem osztottak a válaszadók. Nem csoda, hiszen arra a kérdésre, hogy krízisben van-e a katolikus egyház, a Vatikán esetében 67%, az MKE tekintetében pedig közel 81% válaszolt igennel. Az egyház megújulását nemzetközi szinten a válaszadók 86%-a, Magyarországra nézve pedig 90%-a gondolja szükségesnek. 

A felmérés során kíváncsiak voltunk arra is, hogy hogyan vélekednek a válaszadók a Magyar Katolikus Egyházról, a szinodalitási folyamatban kiemelt hangsúlyt kapó szempontok alapján. A kitöltők 80%-a jelenleg nem elégedett az egyház társadalomformáló, értékközvetítő szerepben tett erőfeszítéseivel, kétharmaduk pedig több teret adna a hívőknek az egyház jövőjének alakításában. 

A politika világát érintő kérdésekben a válaszadók szintén erősen negatív véleményt fogalmaztak meg. Az egyház közéleti szereplésével és politikai beágyazottságával kapcsolatban egyaránt 50% fölött volt a kifejezetten elégedetlenek, vagyis 1-es osztályzatot adók aránya.

A válaszadóknak – nem kötelező jelleggel – lehetőségük volt saját szavaikkal is kifejteni véleményüket a jövő egyházával kapcsolatban. Összesen 2885(!) vélemény érkezett, vagyis a kitöltők több, mint fele megnyilvánult ebben a kérdésben is. Voltak, akik 1-1 szóban vagy rövid mondatban, mások bővebben kifejtve írták meg nézeteiket a témával összefüggésben. A jövő egyházával kapcsolatban leggyakrabban felbukkanó szavak a „nyitott”, a „visszatérés” és a „politikamentes” voltak.

Zömében kedves hangvételű, konstruktív észrevételek érkeztek, de akadtak olyan hozzászólók is, akik már a szinodalitás témáival és az egyház állapotával kapcsolatos kérdésfelvetést is támadásként értékelték. Az alábbiakban idézünk néhány olyan véleményt, amelyek megítélésünk szerint jól reprezentálják a beküldött válaszokat.

 

A kérdés egész pontosan így szólt:

„Ön szerint milyennek kellene lennie a jövő egyházának?”

 

„Amelyikben a hatalmi, anyagi javak iránti vonzalom, és ezek elvesztésétől való félelem nem írja felül a krisztusi értékeket.”

„Az Egyház jelenlegi, történelmileg kialakult struktúrájában alapvető különbség van a hivatásos egyházfiak (papok, szerzetesek) és a világi hívek között. (…) Mára mindenképpen alapvető probléma, hogy a két csoport között minden értelemben túl nagy a különbség, és jó lenne, ha ez csökkenne: a világi hívő aktívabb lenne az egyházban, a hivatásos egyházfiak pedig nyitottabbak lennének a világi hívek keresztény életvezetésével kapcsolatos problémáira. Az a jó Egyház, amely segíti a híveit abban, hogy minden problémáját, élethelyzetét Istenhez viheti.”

„Nyitottnak kell lenni az emberre, de nem szabad csak körülötte forogni, Istenhez kell vezetni. Kreatívnak kell lenni, hogy új struktúrákat, módokat találjunk az evangélium hirdetésére a változó körülmények között, de nem szabad eltérni az örök igazságoktól.”

„Helyi szintről építkezve, a világiak felé is nyitott, közösséget építő egyház. Én úgy érzem, hogy kevés a kisközösség, valahogy alig van élő közösségi élete az egyháznak. Persze akadnak ilyenek, de ezeket valahogy nem egy konzekvens építkezés részeinek látom, hanem adott plébános, plébániai közösség, vagy szerzetesközösség áldozatos munkájának eredményeképp.”

Vagy éppen:

„Tradicionális, erős, határozott, isteni igazságokat megalkuvás nélkül közvetítő, maszkulin.”

 

A jelen és a jövő egyházát érintő felmérés eredményéről a Szemlélek Alapítvány május 9-én 17 órai kezdettel szakértői beszélgetést szervez. A budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban (V. kerület, Semmelweis u. 4.) Bögre Zsuzsanna és Kamarás István vallásszociológusok mellett Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője segítségével részletesen értelmezzük, hogy milyen üzenetet hordoz a felmérés eredménye.

A jövő egyházáról való közös gondolkodás a felméréssel nem ért véget. A Szemlélek Alapítvány az elkövetkező hónapokban videós formában is folytatja a katolikus egyház megújulásáról szóló párbeszédet. A Szemlélek TikTok-csatornáján az utca emberétől kezdve egyháztagokon, teológusokon át püspökökig sokaknak szót adunk, hogy elmondhassák, miként képzelik el a jövő egyházát. Videóinkat és egyéb podcasttartalmainkat érdemes tehát az alábbi felületen is követni: https://www.tiktok.com/@szemlelek_magazin.

Korábban Egyházálmok címmel vártuk a Megujul.hu felületén a hozzászólásokat arról, hogy ki milyennek képzeli a jövő egyházát, mostantól pedig a jövő egyházának megvalósulásáról, az elért eredményekről is hírt adunk: Egyházpéldák címmel gyűjtjük azokat a jó gyakorlatokat, amelyek bemutatják, hol és miként működik már most a Ferenc pápai értelemben vett keresztény közösség.

A Megújul aktuális kezdeményezése nem a semmiből jött. Az egyházi párbeszédkultúra-fejlesztésnek és a konstruktív, jövőfókuszú, közös útkeresésnek voltak a közelmúltban hazai formái is – elég csak a világjárvány alatt a Párbeszéd Házában zajló Egyház2030 találkozássorozatra gondolni –, de kétségtelenül Ferenc pápa szinodális megújulásra buzdító felhívása irányította rá a figyelmet a meghallgatva megkülönböztető egyházi működés szükségességére.

A néhány napja elhunyt egyházfő egyik fő reformlépéseként egy asztalhoz ültette a teljes világegyházat, és a párbeszédben együtt haladó egyházat állította a középpontba. A Megujul.hu, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Duna-parti Iskolája, az Egyházi Fejlesztők és a Szinódus Főtitkárságának összefogásában szerveződött meg a Szinodalitás magyarul konferencia március első napján, a közelgő – a következő pápát megválasztó – konklávén részt vevő Erdő Péter és Német László bíborosok védnökségével, a Vatikánból érkezett Nathalie Becquart nővér jelenlétével.

– Megtapasztalhattuk, hogy Róma közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. A szinodális megújulásról szóló konferencia közvetlenséget, bátorságot sugárzó atmoszférája sok energiát szabadított fel a jelenlévőkben. Olyannyira, hogy folytatjuk a szinodális találkozásokat, 4-5 vidéki városban – legközelebb június 7-én Debrecenben, a Görögkatolikus Metropóliával együttműködésben. Célunk, hogy mélyítsük és szélesítsük a szinódus hazai megértését, minél több ember számára megtapasztalhatóvá tegyük a szinodális élményt, egymást meghallgatva keressük együtt egyházunk Lélek által inspirált megújulásának útját. Így folytatjuk a Ferenc pápa által elindított zarándokutunkat, visszük tovább az ő szellemi örökségét és hitünk szerint élvezhetjük is az ő immár mennyei védnökségét – fogalmazott Gulyás Péter egyházi fejlesztő, a mini szinódusok szervezője.