Az oltárnál is helye lehet a nőknek, de családanyaként is kaphatnának több figyelmet
Nagyon elszántak a szinódus tagjai, hogy segítsenek levetkőzni a klerikális szokásokat.
Október 17-én „félidős” sajtóbeszélgetést tartottak a Vatikánban, ahol elhangzott, hogy a munkadokumentum utolsó, ”B3” része van fókuszban. Sok szó esik ezekben a napokban a püspökök egyházban betöltendő szerepéről – az is elhangzott a tanácskozások során, hogy az egyházmegye vezetője nem egyenlő az egyházmegyével.
A főpásztor ne akarjon minden ügyet a kezében tartani, vonjon be az egyházmegye vezetésébe megfelelően képzett szakembereket. Legyen szerető atya, különösen ne nyomja el a zaklatások áldozatainak hangját.
Mintegy házi feladatként jelölte ki az egyház számára a szinódus, hogy a püspököknek el kell sajátítaniuk a szinodális – párbeszédes, meghallgató, elkísérő, együtt haladó – stílust.
Mélyebbre eveztek a megbeszélések résztvevői az egyház sokszínűségének értékként kezelése terén is, külön figyelmet szentelve a nők szerepének értékelésére, a diakónusnők lehetséges szolgálatának (újra)bevezetését is felvetve. Ez kétségkívül liturgikus megújulást is hozhat magával a sajtóbeszélgetést vezető Paolo Ruffini szerint.
És hogy az egyházi közösség többször emlegetett női arcvonása láthatóbb legyen, egy családanya is jelen volt a média munkatársai számára tartott eseményen. Renée Köhler-Ryan jelenleg egy ausztráliai egyetem professzora, s kérdésre válaszolva kifejtette: szerinte túl van hangsúlyozva az a dilemma, hogy miért ne lehetne nőket is pappá szentelni. Ő így is nagyon hasznos tagja tud lenni a katolikus egyháznak, és azt érezte,
épp azáltal fújnak friss szelek a Vatikánban, hogy ő feleségként, anyukaként egyenjogú tagként részt vehet egy olyan szinóduson, amin korábban csak püspökök voltak jelen.
Nem zárja ki, hogy a női diakonátus, a nők liturgikus szolgálata reális újítás lehet az egyház életében, de ennek eldöntése egy hosszabb folyamat eredménye lehet.
– Csalódni fognak, akik azt várják ettől a szinódustól, hogy hamar nagy változásokat okozzon. Szerintem így is kicsit gyorsan haladunk, rengeteg munkát végzünk a megbeszéléseken. Az a legfontosabb dolgunk, hogy felismerjük, miként segítsük egymást a sokszínű, sokféle kultúrát képviselő egyház rengeteg eltérő tapasztalatot hordozó tagjaiként – fogalmazott Köhler-Ryan professzor.
– Szerintem legalább olyan fontos maga a szinodális folyamat, amiben benne vagyunk, mint a leendő eredmény, változás, ami majd megvalósul. Minden teológus arról álmodik, hogy ilyen eseményen vehessen részt, mint ez a szinódus. Nekem is a sokszínűség a legmélyebb megtapasztalásom: az asztalnál, ahol ülök, mind a 12 ember különböző országból érkezett – hangsúlyozta a Nigériát (is) képviselő Agbonkhianmeghe Emmanuel Orobator jezsuita szerzetes.
– Testvéri, szabad környezetben tudunk beszélgetni ezen a szinóduson.
Ugyanannál az asztalnál ülnek laikusok, bíborosok, szerzetesnők…
Nagyon pozitív benyomásaim vannak. Meggyőződésem, hogy Isten Igéje nélkül csupán egy megbeszélés lenne ez az összejövetel. Szentírás nélkül nincs szinodalitás – mutatott rá Cristóbal López Romero bíboros, a marokkói Rabat érseke. Elmondta, hogy ő maga aktívan bekapcsolódott a 2021-ben meghirdetett szinodális folyamat helyi, egyházmegyei, kontinentális szakaszába is, már akkor magával ragadta a megosztások légköre, a közös útkeresés stílusa.
Óceániában szintén komolyan vették a felkészülést, ám ott kicsit mások a logisztikai adottságok, mint a világ számos részén.
– A mi kontinensünk a Föld ötödét fedi le, ám ennek nagy többsége víz.
Mifelénk nem úgy hangzik a szinodalitás felhívása, hogy haladjunk együtt, hanem hajózzunk együtt, avagy ússzunk együtt. Az európai logika nem működik az óceániai térségben.
Közösségeink közt még a kommunikáció is kihívást jelent, főleg a szegényebb régiókban, ahol a digitalizáció még kevésbé fejlett, mint más országokban. Fennáll az izoláció veszélye, ezzel is foglalkoznunk kell. Szerintem Ferenc pápa nagyon jó irányból közelítette meg az egyház előtt álló kérdéseket, azok megválaszolásának módját – mondta Anthony Randazzo ausztrál püspök. Amint a neve is utal rá, olasz felmenőkkel rendelkezik. Mint elmondta, a szülei migránsként menekültek a háborús időkben a déli kontinensre.
Elhangzott egy kérdés arra vonatkozóan, hogy mennyire tartják helyesnek a szinódus tagjai Ferenc pápa pár nappal korábban tett utalását az egyház hozzáállásáról a különböző nemi identitású személyekhez. A válasz egyértelmű: nagyon jól tette a katolikus egyházfő, hogy a megszólalásával jelezte a katolikus egyház nyitott hozzáállását a témához. De ahogy
senki nem akar azonnal gyümölcsöket szüretelni egy frissen ültetett fáról,
a konkrétumok kapcsán itt is türelemre van szükség.