Az egyetlen magyar női résztvevő, Csiszár Klára is felszólalt a szinóduson
A XVI. rendes püspöki szinódus második ülésszakának október 16-i sajtótájékoztatóján több jelentős teológus is részt vett, köztük a magyar nemzetiségű Csiszár Klára. Ezúttal az egyház globális szerepe, a szinodalitás és a megújuló kánonjog volt fókuszban.
Vajon miben áll a teológusok feladata és felelőssége a mai világban? Hogyan formálhatják közösségeinket a hittudósok? Mi a helyzet az egyház bonyolult szabályrendszerével, alkalmazható-e a kánonjog a megújuló egyházban? Olyan összetett kérdések ezek, amelyekre a legkiválóbb gondolkodók sem tudnak egyértelmű választ adni. A szerdai sajtótájékoztatón azonban négy teológus a közös gondolkodás során irányt mutatott, amelyek elvezethetnek minket a válaszokhoz.
Mi a teológusok legfőbb feladata?
Magyar szemmel a mai nap legfontosabb felszólalása Csiszár Klárához, a Linzi Katolikus Egyetem teológiai karának dékánjához köthető, aki a teológia és a szinodalitás közötti kapcsolatról beszélt. „Az egyháznak nemcsak a hagyományos teológiai diskurzusokat kell erősítenie, hanem egy újfajta szinodális kultúrát kell kialakítania, amely minden hívőt bevon, különösen a laikusokat és a nőket” – emelte ki beszédében Csiszár Klára, majd hozzátette, hogy a teológusok feladata felismerni, hogy a szinódus célja nem a formális egyházi struktúrák megerősítésében áll.
A modern kori teológusok felelőssége az is, hogy a hit élő tapasztalatként jelenjen meg a mindennapi életben.
„Az egyház missziója nem ér véget a teológiai reflexióknál. Az egyház valódi kihívása az, hogy hogyan éljük meg a hitet a globalizált világ kihívásaival szemben.” Az esemény alkalmával az egyetlen magyar nemzetiségű női résztvevő kiemelten beszélt az egyház jövőjéről is a nők és a laikusok szempontjából. „A szinodalitás esélyt ad arra, hogy az egyház felismerje, mennyire fontos, hogy mindenki aktív résztvevője legyen az egyházi életnek, kiemelve a nőket és a laikusokat” – mondta a nemzetközileg elismert teológus.
Krisztusra építhetünk a jövőben is
A sajtótájékoztatón ezúttal is több témát érintettek, amelyek kulcsfontosságúak az egyház jövőjét tekintve. Dario Vitali olasz teológus, aki a szinódusi folyamatok koordinátoraként is aktívan tevékenykedik, a közösségi egység fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a szinódus egyik legfontosabb feladata, hogy az egyház különböző részei – helyi vagy globális közösségek – hogyan tudnak együttműködni és egységben maradni, miközben alkalmazkodnak a mai emberek problémáihoz.
„A Szentlélek által vezérelve kell meghallanunk egymást, és közösen kell felismernünk az egyház küldetésének közös irányát”
– mondta az elismert olasz teológus. Ezt követően a jelenlévő Ormond Rush ausztrál katolikus teológus szólalt fel, aki szintén kiemelt szerepet játszik a szinódus teológiai kérdéseinek megvitatásában. Ormond Rush szerint a teológia legfontosabb feladata, hogy segítse az egyházközségeket az evangélium üzenetének megértésében és alkalmazásában. „A világ változásai közepette az egyház feladata, hogy mindig a Krisztus által kinyilatkoztatott igazságokra építve válaszokat találjunk a kor kérdéseire, és ebben a teológia központi szerepet játszik.”
A kánonjog alkalmazkodna a megújuláshoz
A felszólalók közül lényeges kiemelni José San José Prisco katolikus pap és egyetemi oktató nevét, aki a kánonjog területén végzett munkájáról beszélt. Prisco atya rávilágított egy nagyon fontos, ám eddig kevésbé ismert szempontra is, amely szerint az egyház jelenlegi kánonjogi rendszere rugalmasan alakítható a szinódusi folyamatokhoz. „A jogi szabályozásnak alkalmazkodnia kell az egyház változó szükségleteihez, és nyitottnak kell lennie az új kihívásokra” – mondta a spanyol teológus, aki ezzel
a szinódusi diskurzus új kapuit tárta ki, hiszen ezzel egyértelművé tette, hogy a kánonjog nem ellenzi, hanem támogatná a megújulás eszközeit.
Ahogy pedig az eddigi alkalmakkor, a szerdai ülésen is jelen volt és felszólalt a Vatikáni Kommunikációs Dikasztérium vezetője, Paolo Ruffini, aki a globális kommunikációra terelte a fókuszt. Ehhez kapcsolódóan Sheila Leocádia Pires, a Dél-Afrikai Katolikus Püspöki Konferencia kommunikációs vezetője is kiemelte a digitális eszközök szerepét az egyház jövőjét illetően. „A modern világ új kommunikációs eszközöket használ, és az egyháznak is készen kell állnia arra, hogy ezeket az eszközöket alkalmazza a mindennapokban az evangelizáció érdekében” – mondta Pires.
Legyünk mi is az építkezés részesei
Ez a szinódusi ülés is megerősítette azt a közös célt, hogy az egyház egységesen, ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodjon a modern világ kihívásaihoz. Az egyház tudományos munkatársai egyértelművé tették, hogy a jövő az egység, a közösség és a közös cselekvés mentén épül, amelyben minden hívőnek – különösen a nőknek és a laikusoknak – fontos szerepe van. Napról napra egyre tisztább az út, amelyre a jövő egyháza léphet. Kövessük, és a Szentlélek erejével, az egyház élő tagjaiként mi magunk is alakítsuk ezt az utat!